Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

4° Fizetések megszüntetése alapján tehát Sz. Gyula közadós jogcselekményei csak annyiban volnának megtámadhatók, amenynyiben fizetéseit még akkor, mikor kereskedő volt, vagyis a nevezett közkereseti társaságból történt kilépés előtt, megszüntette volna. Mert bár a csődtörvény 241. §-a szerint ennek a törvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó határozatai abban az esetben is alkalmazandók, ha a csőd a czég törlésétől számítandó 1 év eltelte előtt nyittatik meg : ez a rendelkezés csupán azt foglalja magában, hogy ily esetben is a csődnyitás és az egész csődeljárás tekintetében a kereskedőkre vonatkozó rendelkezések nyernek alkalmazást, de már a dolog természetéből következik, hogy ily esetben is a volt kereskedő közadósnak csak magára a kereskedelmi üzletre vonatkozó, illetve azzal kapcsolatos ama korábbi tényei eshetnek a kereskedőkre vonatkozó jogszabályok szerinti elbírálás alá, amelyek még abban az időben keletkeztek, midőn üzletét még folytatta s igy tényleg még kereskedő volt, kereskedői minőségének megszűnte után keletkezett tényeire azonban ezek a jogszabályok nem alkalmazhatók, s igy fizetések megszüntetéséről nála akkor, mikor már nem volt kereskedő, a csődjog szempontjából szó nem lehet. Ezekhez képest a közadós Sz. Gyulának az a jogcselekménye, mely szerint az A. alatt csatolt 1899 deczember 19-én kelt okirat szerint ingatlanait az alperes részére ennek követelésére szolgáló jelzálogi biztositékul lekötötte és ezen az alapon alperes javára a zálogjog a szóban forgó ingatlanokra 1900 január 25-én bekebeleztetett, fizetések megszüntetése alapján megtámadható csak abban az esetben lehetne, ha a nevezett közadós fizetéseit még mint kereskedő, tehát még mielőtt a fentebb nevezett közkereseti társaságból kilépett, megszüntette és a fizetéseknek ez a megszüntetése külsőleg felismerhető tényekben nyilvánult volna. Erre nézve azonban nincs semmi adat, mert a B. alatt csatolt telekkönyvi kivonatból kitetsző az a két körülmény magában véve, hogy 1899 nov. 13-án a közadós ingatlanaira pusztán könyvkivonat alapján zálogjog, 1899 deczember 18-án pedig, tehát már a társas czégből történt kilépése után és a tagsági minőség törlésének birói elrendelése napján 200 frt követelés erejéig