Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)
i49 egyenértékben, hanem természetben szolgáltatnék ki; mivel annak jogi természetén nem változtathat az az esetleges körülmény, hogy a természetben való eltartás helyett annak készpénzbeli egyenértéke szolgáltatik ki. Nem szenved tehát kétséget, hogy amennyiben a 2. 7. a. szerint gr. Gy. V. az abban foglalt összeget gr. Gy. L. eltartására rendelte, ahhoz jogérvényesen tehetett olyan korlátozást, hogy azt csak a gr. Gy. L. személyéhez kötöttnek tekinti, és azt másnak fizetni nem tartozik. A szóban forgó évjáradékot tehát a fentebbiek szerint a kötelezett gr. Gy. V. a gr. Gy. L. adósságai fejében fizetni annál kevésbbé tartozik, mivel ez által az ügylet czélzata meghiusittatnék, és a mellett is esetleg beállhatna annak szüksége, hogy gr. Gy. L.-t gr. Gy. V. tartsa el. Az előadottakból következik, hogy az ügy jogi megítélésénél nem bir fontossággal az alperes által vitatott az a körülmény, hogy az életjáradékról gr. Gy. L. lemondott, és az, hogy erre a lemondásra nézve a felebbezési bíróság csak azt állapította meg, hogy a gr. Gy. L. lemondása csak színleges volt, abból a czélból, hogy a hitelező elől a kielégítési alap elvonassék, mert akár mondott, akár nem mondott le arról gr. Gy. L., az a 2. 7. alattiban foglalt különös kikötésnél fogva a gr. Gy. L. hitelezői részére kielégítési alapul nem szolgálhat. A felebbezési bíróság a lemondás szinlegességének megállapítására nézve indokul felhozza azt is, hogy a felperes eskü alatti vallomásával bizonyítottnak vette, hogy alperes a lefoglalt életjáradék fizetését és letétbe helyezését megígérte. Ezt a körülményt a felebbezési bíróság az életjáradékról való lemondás szinlegességének megállapítására hozta fel, miután azonban annak megállapítása, hogy valamely ígéretből kötelezettség származik-e avagy nem, jogkérdést képez, a most említett kijelentés ily szempontból is megbírálandó. Azonban a felebbezési bíróság nem állapított meg az egyszerű igérettételen felül semmi oly körülményt, melyből jogilag következtetni lehetne, hogy az X/2. a. lemondással, valamint a 2. V. alattiban foglalt korlátozással szemben és azoknak hatályon kívül helyezése mellett alperes arra kötelezte magát, hogy a gr. Gy. L. részére járó tartási összeget évről-évre, mig a végre-