Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

148 Amennyiben a fentebbiek szerint az X/i. és X/2. a. okiratok tartalmának helyes minősítése alperes szerint és gr.Gy. V. között joghatályos életjáradéki szerződés nem keletkezett, az ügy jogi megítélése szempontjából még ki kell terjeszkedni a 2. '/. a. okiratra. A felebbezési bíróság erre nézve azt állapította meg, hogy a jelzett 2. V. a. kötelező nyilatkozat gr. Gy. L. és V. között ujabb kötelmet nem szült, hanem az csak az X/i. a. okirat alapján keletkezett és pedig abból az okból, hogy a 6000 K életjáradék a gr. Gy. L. hitelezői által foglalás alá vonható ne legyen. De mivel az X/i. alattiban a fentebbiek szerint életjáradéki ügylet létre nem jött, megítélés tárgyává teendő az a kérdés is, hogy a 2. V. alattiban mennyiben van meg a kötelezettség jogi alapja, és pedig annál is inkább, mert a felebbezési bíróságnak a 2. V. alattira nézve tett fentebbi kijelentésével ellentétben áll az a másik kijelentése, hogy megállapította azt, hogy gr. Gy. L. a 2. 7. a. kötelező nyilatkozaton alapuló jogáról színleg mondott le, amely indokolásban tehát benfoglaltatik az is, hogy a 2. 7. a. szerint is jogilag megilleti gr. Gy. L.-t az alperestől életjáradék. A felebbezési biróság a 2. "/. a. kötelező nyilatkozatra nézve megállapította annak alaki és tartalmi valódiságát. E szerint a nyilatkozat szerint gr. Gy. V., amidőn testvére gr. Gy. L. részére 3000 frt vagyis 6000 K életjáradékot kötelezett, és pedig a nyilatkozat szerint testvéri jóindulatból, ebbe a kötelező nyilatkozatba azt is belevette, hogy «kikötöm azonban, hogy a lekötelezett öszszeg kizárólag gr. Gy. L. személyéhez van kötve, s azt másnak fizetni nem tartozom, hanem csakis egyedül gr. Gy. L.-nak» Ennélfogva jogi megbirálás tárgyává volt teendő az is, hogy ennek a fentartásnak harmadik személyekkel, illetőleg gr. Gy. L. hitelezőivel van-e valami joghatálya ? vagyis az ily értelemben adott járadék gr. Gy. L. hitelezői által végrehajtási foglalás alá vehető-e? Amennyiben a személyes használatra adott dolgoknál, ugy maga a jog, mint annak gyakorlata át nem ruházható, kétségtelen, hogy az, aki valakinek eltartására bizonyos életjáradékot rendel, feltétel gyanánt megállapíthatja, hogy az a járadék, az az illetőnek személyéhez van kötve, mely esetben annak gyakorlata, vagyis az annak fejében kapott összeg iránti jog másra ép ugy át nem ruházható, mintha az illető tartás nem készpénzbeli