Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

97 sitási szerződésből közvetlenül folyó jogánál fogva a kedvezményezettet illeti meg. Ehhez képest annak a vitás kérdésnek eldöntésénél, hogy a fent emiitett biztositási szerződés alapján a biztosító részéről birói letétbe helyezett biztositási összeghez kinek van jogos igénye, nem az örökösödési jog szabályai veendők alkalmazásba, hanem egyedül az vizsgálandó, hogy a biztositási szerződés szerint ki a biztositási összeg felvételére hivatott kedvezményezett, azaz a biztosítás kinek javára lett a biztosított által a biztositóval megkötve. A becsatolt biztositási kötvényben a kedvezményezett akként van megjelölve : a biztosított «törvényes örökösei, esetleg a kötvény előmutatója, esetleg maga a biztositott». A többrendbeli megjelölés tehát nem az «és» vagy a «vagy» kötszóval, hanem az «esetleg" szóval lévén egymással összekötve, nem lehet ez esetben kétség az iránt, hogy a biztosító a többrendbeli megjelölteket nem egyszerre és egyenlően, hanem egymás után kívánta kedvezményezettként meghatározni, azaz ugy, hogy a később megjelölt személy csak akkor legyen kedvezményezett, ha az előbb megnevezettek a jogba be nem léphetnének. A kérdésben forgó biztositási összegre tehát mint kedvezményezettnek elsősorban a biztosított törvényes örököseinek van igényük, akik alatt tekintettel arra, hogy a biztosított törvényes lesz'ármazok nélkül halt meg, neje és felmenő, illetve oldalági vérrokonai értendők mint olyanok, a kik végrendelet nem létében örökösödésre hivatva vannak. Tekintve azonban, hogy habár az örökhagyó után a nő is a törvény szerint örökös, mégis egyrészt a nő és másrészt a felmenő és oldalági vérrokonok ugyanabban a vagyonban egyszerre és egymással közösen a törvény szerint nem örökösödhetnek, hanem egyik a másiknak törvényes örökösödési jogát kizárja, ez esetben a biztosítottnak akarata volt kutatandó, hogy törvényes leszármazó nélkül bekövetkezendő elhalálozása esetére a biztositási összeget az ellentétes érdekű örökösei közül kinek óhajtotta juttatni. E részben pedig a perben kihallgatott és magánál a biztositási ajánlat tételénél közbenjárt tanuk vallomásaival minden kétséget kizáró módon meg lett állapítva az, hogy a biztosított egyedül leendő nejének jövőjét óhajtotta biztositani és azt akarta, hogy ez esetben a biztositási összeg egyedül nejének jusson, a kinek eltartásáról gondoskodni a törvény Döntvénytár. III. f. XXII. /