Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

77 De a hivatásszerű tisztesség sem indokolhatja oly körülménynek eltitkolását, melynek feltárása a bíróság előtt jogos érdeket nem sért, hanem jogos érdeknek szolgál. (Budapesti kir. tábla 1902 február 4. 21520/902. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság végzését megváltoztatja, dr. A. Károly tanút vallomástételre kötelezi. A kir. törvényszék 122,088/1900. számú végzésével dr. A. Károly tanút a vallomástétel kötelezettsége alól felmentette. A sommás eljárási törvény 86. §-ának 4. pontja az orvost a tanuzás alól nem menti fel mindazon körülményekre nézve, melyeket hivatásának gyakorlása közben tudott meg, hanem csak azok tekintetében, melyeknek közlésével titoktartó kötelességét megsértené. Ugyanazon szakasz utolsó bekezdése szerint pedig a vallomás megtagadásának jogosultsága felől a biróság határoz. Téves tehát az elsőbiróságnak az az álláspontja, mintha a titoktartás tárgyának, körének és terjedelmének meghatározása a tanukép felhivott orvos belátására volna bizva, mert e felfogás szerint az orvos a tanuzási kötelezettség alól magát kivonhatná oly esetben is, midőn a törvény őt fel nem menti. A felperes a felhivott tanú vallomásával azt kívánja bizonyítani, hogy néhai G. Ferencz izomcsúzban és szívbajban szenvedett s ezt a biztosítási ajánlat tételekor tudta is. Már a szavak közönséges értelme szerint sem lehet azt mondani, hogy beteg, aki ilyen, vagy hasonló bajok miatt orvoshoz fordul, vele titkot közölne. Bizonyos az is, hogy a jelzett betegségek a gyógykezeltnek, vagy családjának jó hírnevét nem veszélyeztetik. A Btk. 328. §-ának esete tehát fen nem forog. Megengedhető ugyan, hogy az orvos titoktartó kötelezettsége tovább terjed a büntető sanctiónál, mert főleg orvosnál tisztességtelen dolog lehet az is, ami büntetés terhe mellett tiltva nincs. De a hivatásszerű tisztesség sem indokolhatja oly körülménynek eltitkolását, melynek feltárása a biróság előtt jogos érdeket nem sért, hanem jogos érdeknek szolgál. Már pedig a kedvezményezettnek érdekében állhat ugyan,