Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXII. kötet. (Budapest, 1903)

VII Lap állapitható lévén, rejtett hiánynak nem minősíthető s igy a veszszők kifogásolás, illetőleg jogfentartás nélkül történt átvétele esetén utólagos kifogásolásnak, illetőleg kártérítési igénynek helye nincs _— — — — — --- —- —- —- — -— — --- 80 42. Az a kikötés, hogy egy fél valamely meghatározott vármegye területén ne létesíthessen külön saját sörgyárat, mint az illetőt üzleti tevékenységében csak az emiitett kisebb terület határain belül és itt is csak részben (csupán önálló sörgyár alapítása tekintetében) korlátozó, nem ütközik semmiféle törvényes jogszabályba s ennélfogva joghatályos ... _._ —- _ ___ ___ 83 43. Egy hitelező valamely csődtömeg ellen fenálló követelését másnak eladta. Kimondatott, hogy az adásvevés tárgyát képező követelés behajthatósága tekintetében az eladót ellenkező kikötés nem létében szavatosság nem terheli - ___ ... ... — — _._ ___ 84 62. Ha valamely takarékpénztárnál hatályban levő alapszabály nem is tartalmaz rendelkezést a tekintetben, hogy a betétként elhelyezett tőke évenkint lejáró kamata a tőkéhez lenne kapcsolandó és az mint tőke tovább gyümölcsöztetendő, a takarékpénztári betét jogi természetéből és czéljából önkényt folyik, hogy az évenkint lejárt kamatok, ha azok a betevő fél részéről ki nem vétetnek, a tőkével együtt tovább kamatoznak a betevő részére . — ___ _.. 106 63. Birói gyakorlaton alapuló jogszabály az, hogy a közvetítőnek a neki fizetni kötelezett közvetítési dijra jogos igénye van akkor, ha a közvetített ügyletben résztvevő feleket összehozza és a felek közt a szerződés megköttetik. __ ___ .... ... ___ ___ ___ 108 86. A szerződésszerű kötbér összegét a kir. Curia az alperes által teljesített munka minőségének és értékének tekintetbe vétele mellett túlságosnak s a vállalati összeggel arányban nem állónak találván, mérsékelte. — Kötbér után kamat egyáltalán nem jár. tehát még a kereset beadásának napjától kezdve sem. ___ .__ 137 90. A hitelező sikeresen csak akkor érvényesítheti keresetét a megajándékozott ellen, ha bebizonyítja, hogy követelése az egyenes adóstól ennek vagyontalansága miatt behajtható nem volt .-- 141 94. Aki szülői életében apai és anyai örökségéről lemond, ezzel még nem idegenít el oly vagyont, mely hitelezői kielégítésére szolgálhatott, mert az illetőnek szülei életében ezek vagyonához sem örökség, sem köteles rész czimén igénye nincs. — Amennyiben a személyes használatra adott dolgoknál, ugy maga a jog, mint annak gyakorlata át nem ruházható, kétségtelen, hogy az, aki valakinek eltartására bizonyos életjáradékot rendel, feltétel gyanánt megállapíthatja, hogy az a járadék az illetőnek személyéhez van kötve, mely esetben annak gyakorlata, vagyis az annak fejében kapott összeg iránti jog másra ép ugy át nem ruházható, mintha az illető tartás nem készpénzbeli egyenértékben, hanem természetben szolgáltatnék ki, mivel annak jogi természetén nem változ-