Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

róható fel a felperes hibájául, hogy a sérülés után még két napig munkában állott s még ha való lenne is az, hogy sérült szemét csak a sérülést követő harmadik napon vétette szakszerű orvo>i gyógykezelés alá. Ezek szerint tehát oly adat, amelynek alapján megállapítható lenne, hogy a felperes sérülését, majd megvakulását a saját hibája okozta volna, — fen nem forogván ; az alperesnek a felperest ért balesetből felelősséget és kártérítési kötelezettségét a fent kifejtett jogalapon meg kellett állapítani. A felperes károsodása pedig abban áll, stb. (1901 április i-én, 26,998. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla: A felperest keresetével elutasítja. Indokok: B. F., B. I. és U. F. tanuk vallomásai alapján az, hogy az alperes gyártelepén a munkások rendelkezésére állott szemvédők a tüzes munkánál alkalmazhatók nem volnának, meg nem állapitható, mert a tanuk előadása szerint a munkások ezen szemvédőket rendszerint csak abból az okból nem alkalmazzák, mivel azoknak hosszú időn át viselése kellemetlen és kényelmetlen. Ezzel a helyreigazítással egyébként a tényállást a perbeli adatok és bizonyítékok alapján az elsőbiróság helyesen állapította meg. A perben felmerült összes körülményeknek és bizonyítékoknak a sommás eljárási törvény 215. és 04. §-ai értelmében való mérlegelése mellett és különösen azt a körülményt is figyelembe véve, hogy a saját előadása szerint íelperes az alperes gyártelepén már a szóbanforgó balesetet megelőzőleg hosszabb időn át mint kazánkovács működvén, az ezen szakmában dolgozó munkások szokásait, az ezen munkával járó nehézségeket és a munkás testi épségét veszélyeztető körülményeket, nemkülönben a vonatkozó óvószabályokat és óvószereket is ismerte, a kir. itélő tábla tényül megállapította azt is, hogy felperes már az őt ért balesetet megelőző időben tudomással bírt, illetve bírhatott arról, hogy az alperes gyártelepén a munkások részére megfelelő szemvédők rendelkezésre állanak. Az alperes kártérítési kötelezettségének megállapításánál a? elsőbiróság helytelen szempontból indult ki, mert nem létezik oh jogszabály vagy jogszokás, amely alkalmazott munkásokra veszélylyel járó ipari vagy gazdasági üzem tvdajdonosának a rendes üzem.