Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

*7 telése, hogy felperes a már rendelkezésére bocsátott ingatlan részeken felül még egyéb ingatlanokat is birtokába bocsásson, alperest a hátralékos haszonbér megfizetésére kötezte. Ellenben alapos alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a peres felek között a Tiszakeszi határban fekvő ingatlanára kötött haszonbérleti szerződést felbontotta, holott felperes az alperes által a haszonbér-fizetésben tanusitott késedelem után is a következő évekre járó részleteket minden fentartás nélkül fölvévén, ezzel kifejezést adott annak hogy a fizetésben tanusitott késedelem okából a haszonbérletet megszüntetni nem kívánja; mert habár általánosan elfogadott jogszabály az, hogy a haszonbér-összegnek késedelmes fizetése akkor is feljogosítja a haszonbérbeadót a szerződés felbontására, ha ez a fizetési késedelemnek következményeként szerződésileg kikötve nincs, azonban másrészről az érvényes gyakorlat által elfogadott jogszabály az is, hogy ha a haszonbérbeadó a fizetési késedelem után az esedékessé vált haszonbért felvette, anélkül, hogy a késedelemből a szerződés megszüntetése iránti jogát kifejezetten fentartotta volna, erről a jogáról lemondottnak tekintendő ; már pedig a felebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint a felperes a szerződés felbontását arra alapította, hogy alperes haszonbéli részletekkel 1895., 1896. és 1898. évről hátralékban maradt, míg ugyanazon Ítéleti tényállás szerint felperes az 1899. és 1900. évre járó haszonbéreket minden fentartás nélkül fölvette, későbbi haszonbérek felvételével tehát felperes kifejezést adott annak, hogy a szerződést továbbra is fentartja és az előző időben tanúsított fizetési késedelmet, illetve a késedelem következményeit a haszonbérlőnek elengedi, már pedig oly mulasztásra, melynek terhes következményei már elengedtettek, többé visszatérni nem lehet. A most kiemeltek szerint tehát téves a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint a peres felek között fenálló haszonbérleti szerződést az alperes részéről az 1895., 1896. és 1898. években tanusitott fizetési késedelem következtében felbontotta, miért is stb. = A haszonbéri összeg késedelmes fizetésének következményére lásd a Dtár r. f. XXIII. k. 67., u. f. III. k. 105., XXXIII. k. Do»tvénytár. III. f. XXI. 2