Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

1 2 Felperesek panasza alapos. A felebbezési biróság ugyan felpereseket keresetükkel, mint idő előttivel utasitotta el, azonban ítéleti indokolása szerint az elutasitás nem az időelőttiségre alapított indokokból, hanem a per érdemét tárgyazó indokokból történvén, a felülvizsgálat is a per érdemére terjesztendő ki. Téves jogi felfogásból indult ki a felebbezési biróság, midőn azt mondotta ki, hogy a mennyiben a bérszerződés 10 évre a felmondás kizárásával van kötve, a bérfizetés elmulasztása esetén is felperesek csak a szerződés teljesítését, t. i. a bérfizetést követelhetik és csupán ha a szerződés teljesítése lehetetlenné válik, az által, hogy a bér be nem hajtható, követelhetik a szerződés felbontását. A bérleti szerződésre az a jogszabály áll, hogy ha a bérfizetés elmulasztatik, a meghatározott időre kötött bérleti szerződés is felbontható, ha csak a szerződés erre nézve világos lemondást nem tartalmaz: ez pedig a felek által valónak elfogadott szerződésben nem foglaltatik. Minthogy pedig a peres felek kölcsönös előadása alapján a tclebbezési biróság valónak fogadta el azt a körülményt, hogy alperes a kikötött bért már hosszabb idő óta nem fizette ki, a jogszabály helyes alkalmazásával alperes mulasztása alapján a bérleti szerződés felbontandó s ehhez képest a felebbezési biróság Ítélete megváltoztatandó volt. A bérleti szerződés felbontásának az lévén a jogi következménye, hogy alperes a bérleményt felperesnek birtokba adni tartozik, a bérlemény tárgyának visszaadására és a mennyiben a megállapítás szerint az arra vonatkozó jog alperes javára be van kebelezve, alperes annak tűrésére is kötelezendő volt, hogy a jelzett bekebelezés törlése bekebeleztessék. = Lásd a Dtár r. f. VIII. 187., XVII. 92., XX. k. 43. ; u. f. XXVIII. 9. sz. a. közölt hasonló határozatokat.