Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

XXIV rosszhiszeműségét, mert a végrehajtási eljárás során el nem bírál­ható az a kérdés, hogy az üzlet vevője a lefoglalt ingókat jó- vagy rosszhiszeműen szerezte-e meg és hogy kiterjed-e még ezen ingóságokra a korábban foganatosított végrehajtás hatálya. (Buda­pesti kir. tábla.) ... ... — ___ ... ... ... ... ___ ... — -"85. Ingatlanok elárverezéséből befolyt vételárnak az 1881: LX. tczikk 195. §-a alapján hozott sorrendi végzés szerint való felosztása ese­tében a hitelezők javára sorozott és az idézett tcz. 201- §"a értel­mében a birói letéthivatalból kiutalt tőkekövetelések után a sor­rendi végzésben meghatározott kamat a jogosítottat az utalványozó végzésnek a letéthivatalba való megérkezése napjáig illeti. (A kir. Curiának az 1890. évi XXV. tcz. 13. §-a alapján hozott XIII. sz. döntvényei.) ... — ... ... _.. ... ... ... — — ... 124. Ha az árverési feltételek kifejezetten azt a kijelentést foglalták magukban, hogy az árverés napja után esedékes bérösszeg a vevőt illeti, a vevőnek ez alapon szerzett jogát nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy vele a vételár kamataira nézve az elszámolás nem megfelelően történt; részére az árverést követő évnegyedre befolyt bérösszeg kiadandó s a helytelen elszámolás csak arra szolgálhat alapul, hogy az árverési vevő a vételárnak esetleg hátralékos kamatai megfizetésére a megfelelő uton szorittassék ... 127. Az 1881. évi LX. tcz. 168. §-ának czélzata és rendeltetése alap­ján a végrehajtás alá vonás megszüntetésére nézve a kereset jogát meg kell adni azoknak a tulajdonostársaknak is, akiknek ingatla­nát tulajdonostársuk jutalékára tévedésből vezetett végrehajtás utján veszik árverés alá. (Marosvásárhelyi kir. tábla.) — _.. ... 140. A végrehajtási törvény 169. §-a csak azt tiltja, hogy a végre­hajtást szenvedő az ellene kitűzött árverésen tényleg nem árverez­het ; ez a tilalom tehát egymagában véve nem teszi érvénytelenné azt a megállapodást, amely szerint a végrehajtást szenvedő az ár­verésen a vételt más javára saját pénzével elősegíti. — Az, hogy valamely alakilag különben létesült és okiratba is foglalt ügylet­nél nem az illető okirat tartalmánál fogva, hanem egyéb ténybeli adatok alapján a feleknek mi volt a valódi akarata, ténykérdés; az olyan ügylet, amely alakilag anélkül létesíttetett, hogy a felek valódi akarata valamely ügylet létesítésére irányult volna, tehát a merőben színlelt ügylet jogilag ugy tekintendő, mintha egyáltalá­ban létre sem jött volna. — Az az ügylet, amelynek létesítésénél a felek egyező akarata egyenesen az egyik fél hitelezői elől a kielégítési alap elvonására irányul, ezekkel a hitelezőkkel szemben hatálytalan _.. ... _— .__ ... ... ... ... .... ... ... 344. Annak megállapítása iránt, hogy a peres felek közt jogviszony nem forog fen, mivel az alperesnek végrehajtást szenvedő adósa a felperestől, ki ellen a végrehajtás foganatosíttatott, különböző, hasonnevű személy, a felperes jogosított keresettel fellépni, még

Next

/
Thumbnails
Contents