Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

184 az ajánlat tartalmának teljesen megfelel, a biztosítási dijat ugy, amint azt a kereskedelmi törvény 469. §-a elöirja, magában foglalja, a biztosítottnak ebből a dijból netalán kikötött jutalékát pedig a kötvénynek tartalmazni nem kell. Nem bir alappal alperesnek az a kifogása, hogy a kötvény alapján a biztositás hatályba nem lépett és a koczkázatvitel és kötelezettsége meg nem kezdődött, mivel a biztosítási feltétel szerint a kötvény az első dij lefizetése előtt nem lép hatályba, ez az első dij pedig lefizetve nem lett. Alaptalan ez a kifogás, mert bár kétséget nem szenved, hogy a biztosítási szerződés jogérvényesen létesülhet oly módon, hogy a biztositás azonnal és feltétlenül kezdődjék, vagyis hogy a biztositás kezdete összeessék a szerződés megkötésének időpontjával és bár semmi sem áll útjában annak sem, hogy a biztositás az ügylet megkötését megelőző időpontban vagy az ügylet megkötése után bizonyos idő múlva vegye kezdetét, a jelen esetben a díjfizetés kikötésére alapított kifogás azért nem vehető figyelembe, mert az 1898. évi április 14-iki kötvénynek az alperes közegei által aláirt főszövege szerint a biztositás 1898 április 14-én vette kezdetét, a biztositásnak mint a koczkázat viselésének kezdőpontja tehát e kötvényben naptárilag teljes pontossággal és feltétlenül meg van határozva, ezen határozott rendelkezéssel szemben pedig az általános biztosítási feltételeknek a kötvény hatálybalépését egy határozatlan időpont beálltától feltételező intézkedése a kötvény főszövege szerint létrejött szerződésből származó jogviszonyok megbirálásánál nem lehet mérvadó. Nem jogos alperes azon kifogása sem, hogy a biztosítási szerződés a szerződő felek közös akaratával meg lett szüntetve, mert az alperes csatolt levelei nem tartalmaznak biztosított részéről oly kijelentést, melyből megállapítható volna, hogy a szerződéstől elállni kívánna, de ha ezen leveleknek ily értelem tulajdonitható volna is, akkor sem birna ez a nyilatkozat joghatálylyal, mert a biztosított B. Gy.-nek az érvényesen létrejött szerződéstől egyoldalúan elállani jogában nem állott, alperes pedig a C. a. levele szerint a szerződés megszüntetéséhez nemcsak hozzá nem járult, hanem annak fentartásához kifejezetten ragaszkodott, sőt a kötvénybeli első évi dijat keresettel érvényesítette bíróilag is, alperesnek az a későbbi ténye pedig, hogy a