Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

XVI Lap lettségét megállapítja és ez alapon őt a többekkel való közösülés tekintetében felhozott kifogás következtében elutasitja^- — — 235 159. A házassági kötelék felbontása az olyan jogviszonyra nézve, amely nem a házassági vagyonjogból, hanem a házastársaknak ettől független egyéb vagyoni viszonyait tárgyazó szerződésből származik, befolyással nincs, hacsak a felek a szóban forgó kikötés hatályosságát házassági kötelékük fenállásától nem tették függővé-- 284 161. Amennyiben a természetes apaként perbe idézett fél a fogamzás időszakában való közösülést tagadja és ennek ellenkezője bizonyítást nem nyert, alperesnek az erkölcstelen életre alapított kifogása az ügy eldöntésére már nem bir befolyással: azonban alperes nem zárható el attól, hogy amennyiben tagadásával szemben mégis bizonyittatnék, hogy ő a törvénytelen gyermek anyjával a fogamzási időszakban közösült, bizonyíthassa azt, hogy a törvénytelen gyermek anyja a fogamzási időszakban feslett életet folytatott--- 288* 167. A durva és tettleges bántalmazás, ha az nem a férjtől, hanem vele együtt lakó szüleitől származik is, jogos okul szolgál arra, hogy a nő külön éljen férjétől, ha ez őt a bántalmazástól megóvni és a bántalmazókat eltávolítani nem hajlandó. — A gyámhatóság hatásköre a tartási kötelezettség vitássá nem tétele esetében a tartás összegének a megállapítására terjed, míg ellenben a tartási kötelezettség vitássá tétele esetében ugy eme vitás kérdés, mint a tartás összege iránt is a biróság van hivatva határozni, már pedig a férj azzal, hogy a nőtartási dij követelhetéséhez való jogosultságát el nem ismerte, a gyermektartási kötelezettséget is tette vitássá ... __. — _-. --. ._. ... ... ... ... 301 169. Ha az elmúlt években a feleség minden fentartás nélkül tartotta maga a gyermekeket és tartásukért külön dijazást annak idejében nem követelt, a gyermekek tartásának diját utólag nem követelheti. — Az ideiglenes női tartásdíjnak az a rendeltetése, hogy amennyiben nem a nő hagyta el férjét és okot sem szolgáltatott arra, hogy férje a házassági életközösséget megszüntesse, a tényleges különélésre kényszerült nő ellátása, amennyiben ilyen tartásra jövedelme elégtelen, addig az ideig biztosítva legyen, mig a házasság felbontásával egyidejűen a felek személyes és vagyoni vitás viszonyai birói határozattal rendeztetnek. A házassági törvény 102. §-a szerint e kérdésben hozandó határozat pedig nem terjeszthető ki egyszersmind a házasság felbontása iránt már folyamatban levő kereset ama tárgyára, hogy a házasság egyáltalán felbontható leend-e, vagy sem és ha igen, kinek a hibájából — 305. 178. A házassági válóperben érvényesített vagyoni követelés nem esik az 1881. évi LIX. tcz. 48. §-ának ama rendelkezése alá, amelynél fogva két egybehangzó feltétlen marasztaló itélet alapján kielégítési végrehajtásnak van helye ... ___ ... ... jjg. 198. Ott, hol az osztr. polg. törvénykönyv ez idő szerint még érvény-