Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

XVII ben van, a kereset beadását megelőző három évre is követelhető a törvénytelen gyermek tartásának dija ___ ... ... ... ... ÖRÖKLÉSI JOG ÉS ELJÁRÁS. 30. Ha valamely vagyon ajándékozása oly kikötéssel történt, hogy a vagyon tulajdona csakis az ajándékozó halálával mehet át a meg­ajándékozottra, ez az ajándékozó életében sem arra nem jogosult, hogy tőle az ajándékozott vagyon birtokát követelje, sem arra, hogy az általa egy harmadik személy javára tett későbbi vagyon­átruházás érvényességét megtámadja.. ... __. ... ... ... 74. Az osztályegyezség értelmében: a gyermekekre atyjukról átháru­landó ingatlanokra az öröklési jognak a gyermekek törvényes örökös nélküli elhalálozása esetén egymás irányában fen kellett maradnia és a testvérnek a másik testvér magtalan elhalta esetére ezen ingatlanok korlátlan tulajdonosává kellett válnia. Ezzel szem­ben az atya halála után a testvérek között, kiknek egyikét, mint kiskorút gyám képviselte, az az egyezség jött létre, mely szerint az előbb elhalálozó testvér az életben maradónak azon esetre, ha az szintén magtalanul halna el, a róla szálló örökség tekintetében utóörököst nevezhet. Kimondatott, hogy a magángyámnak a kis­korút illető korlátlan jogról viszteher nélkül való ily lemondása a kiskorú érdekét nagy mérvben sérti s a kiskorút még gyámható­sági jóváhagyás megtörténte mellett sem kötelezi... ... ... — 75. Ha a végrendelkező írástudó ugyan, de a végrendelet megtétele­kor betegség folytán beállott nagymérvű elgyöngülés következté­ben irni nem volt képes, a végrendeletnek az 1876. évi XV. tcz. 6. §-ában előirt összes kellékekkel el kell láttatni... ... ... ... 76. A végrendeletnek ama szövegéből, hogy a végrendelkező négy felkért tanú jelenlétében erősiti meg a végrendeletet aláírásával, és a záradéknak ama szavaiból, hogy a záradékban igazoltak az alólirt tanuk jelenlétében történtek: kétségtelen, hogy a végren­delet a négy tanú együttes jelenlétében alkottatott, és azt, hogy ez a valóságnak meg is felel, a tanuk a perben is külön megerő­síthetik. Ily esetben tehát érvényes a végrendelet, noha a záradék­ban nem áll kifejezetten benne, hogy a tanuk együttesen voltak jelen. — A kötelesrész minden tehertől, tehát az özvegyi haszon­élvezettől is, mentesen adandó át. — A kötelesrész az örökhagyó elhunytával válván esedékessé, a jogosított részére a kamat ettől a naptól jár. — A kötelesrészre szorított a hagyaték állagához jogot nem formálhat ... ... — ... —- -— --- —- — — 77. A hagyatéki követelések biztosítása és behajtása körül felmerült költség hagyatéki terhet nem képez.— A kötelesrész kiszámításánál a hagyatéki javaknak az örökség megnyíltakor létezett értéke az irányadó, következőleg az a körülmény, hogy a hagyatéki köve­Döntvénytár. III. f. xxi. b

Next

/
Thumbnails
Contents