Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

XI 163. Nincs olyan anyagi jogszabály, hogy valamely követelés zálogjogi biztosításának elmulasztása, vagy pedig az a mulasztás, hogy a hitelező az adósának többi hitelezői ellenében a saját jogát igényper utján nem érvényesítette, a követelés megszűnését magával az adóssal szemben eredményezné. — Az a jogszabály, hogy abban az esetben, ha a vevő a vételárt teljesen kifizette, az eladó ellenben a vétel tárgyának csak egy részét adta át a vevőnek, egy része pedig át nem adható: a vevő a vételárnak az át nem adható részére eső részét visszakövetelheti, alkalmazást csak akkor nyerhet, ha a meghatározott vételárnak érték szerint meghatározható tárgy felel meg, ellenben olyan esetben, amidőn a vétel tárgyának értéke bizonytalan és az ellenérték csak megmunkálás utján szerezhető, a vevőnek nem a vételár egy részének visszaadásához, hanem csak ahhoz van joga, hogy kártérítést követeljen, mely kártérítési összeg esetleg megfelelhet a vételár ellenérték nélkül maradt részének is 293 166. A bírói gvakorlat által állandóan követett szabály, hogy a férfi keresményéből fentartott közös háztartásban élő nő, fizetés ki nem kötése esetében, a férfi tartása, élelmezése és ápolása czimén sem a vele közös háztartásban élő férfitől, sem annak örökösétől díjazást nem követelhet, jogszabály az is, hogy csupán az igérettevő bőkezűségére valló és hálájának kifejezést adó czélzattal tett oly fizetési ígéretből, melynél fogva az igérettevő az irányában tett szolgálatok megjutalmazását, amely szolgálatokért azonban a szolgálattevő fél sem a törvénynél, sem az igérettevő féllel szemben fenálló jogviszonynál fogva az igérettevő féltől fizetést nem követelhet, igéri, de egyúttal ígéretének beváltását az általa megjelölt kötelező okirat kiállításától teszi függővé, fizetési kötelezettség az igérettevő fél által megjelölt kötelező okirat kiállítása nélkül nem származik. (Budapesti kir. tábla.).-- — ___ 301 170. Az 1877: XX. tcz. 3. §-ának intézkedéséből nyilván kitűnik, hogy a kiskorúak által e §-ban foglalt módon szerzett vagyon gyámi kezelés alá nem esik, s azt a kiskorú, a hogy azt gyámhatósági jóváhagyás nélkül megszerezheti, anélkül el is idegenítheti 30& 171. A gazda felelőssége a cselédje által szolgálat közben elkövetett mulasztás és gondatlanság által okozott kár tekintetében nem korlátlan ; s kártérítési kötelezettség csak akkor terheli, ha cselédje a szolgálatra képtelen és alkalmatlan egyén és ez a körülmény okozta a balesetet. Ennek hiányában a cseléd terhére büntetőbiróságilag megitélt kártérítési kötelezettség, mint legszemélyesebb természetű, harmadik személyre, kinek jogos érdekeit abban a büntető perben megvédelmezni alkalma nem volt s kit az esetleg nem helyesen védekezett, illetve a netán meg nem állható ítélet elleni jogorvoslatot igénybe nem vevő cselédjének eme ténye a valódi tényállásnak bizonyításában és az ebből eredő jogi következmények levonhatása tekintetében meg nem akadályozhat, csu-