Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

"3 csődnyitást jóval megelőzően, F. M. javára lefoglaltattak, az ezen ingókra esetleg azoknak árverési vétel árára, a nevezettnek mint zálogjogot szerzett hitelezőnek elsőbbségi igénye van, követelése a törvény értelmében elsősorban kielégítendő és pedig annál inkább, mert ez a zálogjog a csődnyitás előtti fél évvel korábban szereztetvén, hatálytalanítási perrel a csődtörvény 37. §-a értelmében immár meg sem támadható. E szerint a leltározott ingók csődvagyonnak nem tekinthetők. Hasonlóan áll a dolog a közadósra, atyja a néhai B. L. után hárulható örökséget illetően is, t. i. a 9660/900. sz. kérvényhez 1. sz. a. csatolt végrendelet szerint néhai B. L. fiát a közadóst a kitagadási okok tüzetes felsorolásával az öröklésből kizárta s általános végrendeleti örököséül Gy. nevü fiát nevezte ki. Ez idő szerint tehát, a B.-féle hagyatékból a közadós örökrésze czimén leltározott dolgok csődvagyont egyáltalán nem képeznek. Igaz ugyan, hogy ez a végrendelet perrel támadható s tömeggondnok által a csődválasztmány határozatához képest, mint arról ezen kir. törvényszéknek tudomása van, a hagyatéki bíróság perre utasító végzésében kitett záros határidő alatt, a végrendelet érvénytelenítése iránt a per meg is indíttatott ; mivel azonban ennek a pernek a végkimenetele felette kétséges és bizonytalan, a közadós reménybeli örökségi jutaléka, a csődvagyon reális természetével nem bir. De ha a kérdéses per kimenetele a csődre nézve kedvező lesz is, minthogy a többször hivatkozott 9660/900. sz. kérvényhez becsatolt 2—18. sz. alattiak egybevetése alapján már most megállapítható, hogy a néhai B. L. hagyatékát képező és 743,764 K ;6 fill.-re becsült javakból a törvényes örökösödés rendjének birói ítélettel való megállapítása esetében a közadóora esendő r/3 rész, vagyis 247,937 K 52 fill.-nyi érték, a közadós hitelezői által csődnyitást megelőzőleg több mint 400,000 K követelés erejéig lefoglaltattak, amely foglalások, a megtámadási jog elévülése folytán (csődtörvény 37. §.), nem is hatálytalaníthatok, tehát a kérdéses örökségi jutalék a zálogjogot szerzett hitelezők külön kielégítésére szolgál ; ez az örökségi jutalék, a csődvagyonba bevonható nem lesz. Az előadottak értelmében csődvagyon, melyből a csődhitelezők kielégítést nyerhetnének nem lévén, annálfogva, vagyonhiány miatt, a csőd hivatalból megszüntetendő volt és pedig annál inkább, mert az a körülmény, Döntvénytár. III. f. XXI. °