Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

= A perlekedési tébolyra nézve 1. Moravcsik-Sólyom : Az orvos működési köre az igazságügyi közszolgálatban, 207. oldal. 50. Az alsóbiróságok megszüntették a meghosszabbított kiskorúságot két orvosszakértő (elmegyógyintézeti igazgatók) és számos tanú (köztük a házastárs) vallomása alapján, kik a felperest régen ismerik s ügyei önálló ellátására képesnek tartják. A Curia a szülők ellenkező értelemben tett vallomása és az igazságügyi orvosi tanács azon véleménye alapján, hogy felperes elmebeli állapota nem változott, a keresetet elutasítja. (Curia 1901 augusztus 12. 5178. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: A keresetnek helyt adva S. L.-nak . . . számú ítélettel meghosszabbított kiskorúságát megszünteti. Indokok: Dr. B. K., a m. kir. lipótmezei elmegyógyintézet igazgatójának, valamint dr. O. G., a m. kir. angyalföldi állami gyógyintézet igazgatójának mint kirendelt szakércőknek véleménye szerint S. L. ez idő szerint ügyei önálló vitelére képes és értelembeli korlátoltsága nem olyan fokú, mely a kiskorúság további fentartását szükségessé tenné ; tekintve azt, hogy a fenti szakértői vélemény, a következő tanuk eskü alatti vallomásaival megerősítése nyert, amennyiben V. B. tanú azt vallja, hogy S. L.-t 10 év óta ismeri, takarékos s olyan embernek tartja, ki ügyei önálló vitelére képes; G. R. tanú vallomása szerint S. L. 1896-ban tanúnál mint segéd működött, a reá bizott munkát mindig jól teljesítette, S. L.-on semmi szellemi fogyatkozást nem észlelt, a pénzével tud bánni, mindig volt megtakaritott pénze, holott a többi segédnek nem volt, S. L.-ban annyira megbízott, hogy a nagyobb megrendeléseknél őt alkalmazta, S. L.-t ügyei önálló vitelére képesnek tartja; R. Gy. tanú, ki S. L.-t 1891 évtől kezdve ismeri, vele gyakran érintkezve, szellemi fogyatkozást nála nem észlelt, takarékos és olyan egyénnek ismeri, ki ügyei önálló vitelére képes ; B. M. tanú azt vallja, hogy S. L.-t 6—7 év