Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXI. kötet. (Budapest, 1902)

7« Alperesnek ez az igénye azonban alaptalan és az elsőbiróság -ezzel az igényével helyesen utasította el, mert a felperes mint biztositó és az alperes mint ügynök között a C. alatti okirat szerint létesült megállapodás értelmében az alperest az általa közvetitett ügyletek után illető jutalék fejében alperesnek csak a tényleg készpénzben befolyt első évi biztositási dijnak 55%-tóli hányada lévén kifizetendő, az a körülmény, hogy felperes a T. J. részéről 60,000 K biztositási összegre nézve hozzá benyújtott ajánlatot elfogadta, ha különben a megkötött ügylet után járó első évi dij készpénzben be nem fizettetett, még nem ad jogot alperesnek arra, hogy jutalékát a megkötött ügylet szerint fizetendő első évi biztositási dij arányában érvényesithesse, mivel jutalék fejében a létesült megállapodásnál fogva csak a tényleg befolyt első évi dij meghatározott quotáját igényelheti ; mert a megállapodásnál fogva nem igényelhetvén alperes azt, hogy felperes a sajátjából adjon jutalékot és nem követelhetvén felperestől azt sem, hogy az esedékessé vált dij behajtását per utján eszközölje, vagy hogy neki a dijból jutalékának megfelelő hányadot csak engedményezzen is, felperes annál is inkább jogosultnak tekintendő arra, hogy a T. J.-sal 60,000 K-ra megkötött életbiztositási szerződést részben megszüntesse és 6000 frt-ra leszállitsa, mivel a részben, hogy valamely megkötött biztositási ügylet fentartassék-e, a biztositó társaságra nézve egyedül az ő jó felfogott érdeke lehet csupán irányadó, felperes pedig az alperessel a C. a. okirat értelmében létesült megállapodás alapján nem mondott le arról a jogáról, hogy valamely megkötött ügylet fentartása vagy megszüntetése iránt saját érdekeinek szem előtt tartásával határozhasson, mert ennélfogva alperes a felperes által T J-sal megkötött ügyletnek utóbb részben történt megszüntetéséből folyó következményeket, ha a megszüntetéshez nem is járult hozzá, tűrni tartozik, hacsak ki nem mutatja, hogy az ügyletnek részben való megszüntetése egyenesen az ő megkárositására irányuló szándékkal történt, amit azonban nem is állított. Ebből folyólag, minthogy az elsőbiróság vonatkozó indokai alapján helyesen tekintette bizonyítottnak, hogy T. J.-féle ügylet után első évi dij fejében 414 frt 90 kr. és nem több folyt be, stb. (1900 november 20, 3261/99. sz. a.)