Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

54 Mert az elsőbiróság a megtámadott itélet indokaiból, melyek a felülvizsgálati érvelést megczáfolják s e helyütt kiegészitést nem igényelnek, helyesen mondta ki, hogy a kézbesítésnek a kereset hibás volta miatti sikertelensége után kijavított keresetre a sommás eljárási törvény idézett rendelkezése alkalmazást nem nyerhet, s igy a kereset csak a kijavitó kérvény iktatása napján, vagyis 1900. évi deczember hó 10-én tekinthető az alperes ellen joghatálylyal beadottnak. Minthogy tehát abból a nem vitás tényállásból, hogy alperes a kereseti követelést még 1900 október 22-én kifizette, helyesen következtetett az elsőbiróság arra, hogy a deczember 10-én indított perre okot a felperes szolgáltatott és ennek folytán a per költségét viselni ő tartozik : felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. SíValó ugyan az, hogy ha a vevő az eladó ellen árkülönbözetből származtatott kártérítés iránti igényét oly fedezeti vételre alapítja, amelyet nem azonnal, amikor az eladó szerződésszegéséről magának meggyőződést szereznie alkalma volt, hanem az után bizonyos idő elteitével s igy késedelmesen foganatosított, ami az eladóra nézve az ő kártérítési kötelezettségének terjedelmét hátrányosan befolyásolta, az elkésetten foganatosított fedezeti vétel, az eladónak erre irányuló kifogása alapján a vevő kártérítési igénye megállapítására nem lehet alkalmas, ennek azonban nem lehet az a következménye, hogy a különben jóhiszemben eljárt vevő az árkülönbözetre alapított kártérítési igényét elveszítse, és mi sem állhat útjában annak, hogy a vevő kárigénye azon árkülönbözetre tekintettel állapittassék meg, amely a vételi szerződésben eredetileg meghatározott szállítási ár és a perben kimutatott azon átlagos ár közt jelentkezik, amelyen a vevő az árut beszerezhette volna, ha a fedezeti vételt a kellő időben foganatosította volna. (Curia 1900 márczius 27. 1097/900. sz. a.)