Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

32 A kir. törvényszék ezt ily értelemben el nem fogadja. Mert ha a közkereseti társaság két vagy több személynek oly kereskedelmi vállalata, amelynek léte az egyes tagok létezése s akaratától külsőleg egységesnek is tűnik elő, azért a társaság egyes tagjai önálló jogalanyiságukat még el nem vesztik, hanem éppen az ő cselekvésükben a társaságnak élete nyilatkozik meg. Ámde ha a közkereseti társaság ezek szerint nem is jogi személy, azért mégis több egyén érdekét magában egyesítő közös vállalat (czég), mindenesetre oly intézmény, amelynek minősége, jogi természete és az általa létesített jogviszonyok azon állam törvényei szerint itélendők meg, amely államhoz ez a társaság kereskedelmi telepének helye szerint tartozik, vagyis, ha a közkereseti társaság mint ilyen kötelezettséget vállal, első sorban is ez a társaság mint ilyen jöhet számitásba, s ha mint ilyen valamely külföldi állam törvénye alá tartozik, a külföldi jogszabályok határozott sérelme nélkül nem lehet a társaság mellőzésével annak egyes tagjait belföldön azon a czimen perbe vonni, mivel ez az egyes tag esetleg belföldi is. A kir. törvényszék tehát a jelen esetben, midőn a felperes első sorban nem B. J. magyar alattvalóval, hanem «B. és H.» külföldi czéggel lépett jogviszonyba, nem engedheti alkalmazni ezt a kivételes jogszabályt, amely a váltótörvény 96. §-ának 3. pontjára van fektetve és amely a jelen esetre a jogviszonyban álló személyek honosságának vegyes volta mellett (belföldi: külföldi társasággal) alkalmazást nem is nyerhet. Amint azonban a kir. törvényszék ezt ekként megállapította és meghatározta, rátérhet az alperes azon kifogásaira, amelyek szerint ez a váltó a törvény és társasági szerződésnél fogva az alperes társaságra váltókötelezettséget maga után nem von. E részben a kir. törvényszék elfogadja s valónak jelenti ki az alperesnek a törvényre alapitott ellenvetéseit. A Code de commerce 116. §-a lényegileg előírja azt, hogy a váltónak tartalmaznia kell azt az értéket (valuta) is, amely a fizetendő összeg ellenében készpénzben, árukban, számlákban vagy bármely más módon adatott. Ezt a kelléket pedig a kereseti váltó tényleg nélkülözi, mert a váltólevélen az e czélzatu-kitétel «den Werth ...» üresen, kitöltetlenül maradt. De ugyanez a külföldi törvény 122. §-a azt is kijelenti, hogy a váltónak elfogadása «elfogadom» szó-