Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

i6 tássá fajuló ellenőrzésével szemben és csupán a fegyelmi bíróság által vonassa magát kérdőre.» Végül kifejezést adott annak a felfogásának is, mely szerint a birói állás féltett dekórumának jóval nagyobb sérelmére szolgált volna, ha birói tevékenységére vonatkozólag a fegyelmi bíróság előtt kifejtett körülményeket a kérdőrevonás alkalmával adta volna elő. A fegyelmi bíróság e tényállás alapján arra való tekintettel, hogy az 1891 : XVII. tcz. 4. §-a a felügyeleti jog köréhez tartozónak jelenti ki az őrködést az ügyvitel szabályszerűsége és az alkalmazottak hivatalos működése felett, s hogy ennélfogva, a mig egyrészt joga van a felügyeleti jogot gyakorló hatóságnak a birótól az ügyvitel és a hivatalos működés körében felvilágosítást kérni, addig másrészt a bírónak kötelessége a felhívására feleletet, esetleg felvilágosítást adni ; megállapította, hogy vádlott azzal a cselekedetével, melylyel a felügyeleti hatóságnak az ügyvitel keretében hozzá intézett kérdésére a feleletet megtagadta, megszegte hivatali kötelességét, s ekkép elkövette az 187 T . évi VIII. törvényczikk 20. §-ának aj pontjában meghatározott fegyelmi vétséget. Vádlottat ennélfogva e vétségben vétkesnek nyilvánítani kellett. A fegyelmi bíróság azonban mérlegelte mindazon érveléseket, melyeket vádlott a maga védelmére felhozott, s különösen enyhítő körülményül fogadta el, hogy vádlott abban a meggyőződésben volt, hogy vele szemben az elenyészően csekély számú hivatalos halasztások miatt a kérdőre vonásnak helye nem volt, s hogy a kérdőrevonás által magát a birói souverainitásban megsértve látta, s a feleletet ebben a tévhitben, egy képzelt sérelem miatt a birói önállóság védelmére irányuló czélzattal tagadta meg ; nemkülönben figyelembe vette még a fegyelmi bíróság, hogy vádlott a kimutatások szerint hivatalos teendői elvégzésében egyébként valóban kiváló és sikeres tevékenységet fejtett ki ; végül enyhítő körülményül szolgált, hogy vádlott eddig még fegyelmileg büntetve nem volt. Mindezen körülmények mérlegelése után a bíróság a legenyhébb büntetési tétel alkalmazását indokoltnak látta. (1900 október 29. 389/900. fegy. szám.) A m. kir. Curia : A budapesti kir. táblának ítélete megváltoztattatik, vádlott a fegyelmi vétség vádja alól felmentetik ; egy-