Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

J3 (Curia 1900 márczius 8. 1130,900. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét megvál­toztatja, a sommás végzést hatályában fentartja, és alperest stb. Indokok: Az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett a sommás végzés hatályában fentartatott, és alperes mint a váltó elfogadója a váltótörvény 23. §-a értelmében a kereseti tőkének és kamatának fizetésére köteleztetett, mert a nem kifogásolt D. alatti nyilatkozatában alperes már nagykorúságában kifogásaitól elállván, a váltón lévő elfogadói névaláírással vállalt kötelezett­ségét magára nézve kötelezőnek ismerte el. (1900 június hó 6-án 785. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatása mellett az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben azzal a változtatás­sal, hogy a perköltség felek között kölcsönösen megszüntettetik. Indokok: A per főtárgyára nézve a másodbiróság ítéletének megváltoztatása mellett az elsőbiróság ítéletét kellett helyben­hagyni a benne megfelelően felhozott indokok alapján és azért, mert a kereseti váltó jelenlegi tartalmával szemben, mely szerint annak lejárata még az alperes teljeskoruságának elérte előtt követ­kezett be, a felperes tartozott volna bizonyítani nemcsak azt, hogy a kereseti váltó a felperesi ügyvéd irodájába kitöltetlenül már az alperes teljeskoruságának elérte után került, hanem azt is, hogy a váltót alperes az abban jelenleg kitüntetett lejárati idő után is akkor látta el elfogadói névaláírásával, mikor már teljes­koru volt, ennek az utóbbi körülménynek bizonyítását azonban felperes a perben meg sem kísérletté, a felebbezésben általa e tekintetben felhívott bizonyíték pedig az 1881 : LIX. tcz. 29. §-a értelmében figyelembe nem vehető, és mert a kereseti váltón alapuló követelésének alperes részéről a D. alatti okiratban később teljeskoruvá válta után történt elismerése csak arra adhat felpe­resnek esetleg jogot, hogy követelését köztörvényi uton érvénye­síthesse, de váltókereseti jogot, mely csak érvényes váltólevélre és abban érvényesen vállalt váltókötelezettségre alapitható, fel­peresnek nem ad. A perköltséget mindkét alsóbiróság ítéletének e részben meg­változtatása mellett, az 1868: LIV. tcz. 251. §-a alapján azért kellett kölcsönösen megszüntetni, mert nem bizonyittatván az.

Next

/
Thumbnails
Contents