Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

i r alperesnek kölcsön adott s levélileg elismert 1700 frtot sem követelheti a kereseti váltókra alapított jelen perrel. Hogy az 1—4. V. alatti levelekben említett ügyleteknél a megbízó alperesnek a tényleges átvételre, illetve átadásra irányuló szándéka már eleve ki volt zárva s hogy szándéka az ügyletek megkötése által csupán a tőzsdei árkülönbözet szerinti szerencsejátékra irányult és hogy a megbízónak erről a szándékáról a vb. L. O. bizományos d megbízás vételekor tudomással birt, azt a bíróság a 6—9. '/. a. levelek tartalmával bizonyítottnak találta. Minthogy pedig az a követelés, melyet a bizományos megbízója ellen az ennek egyező akaratával pusztán tőzsdei árkülönbözetre irányuló ügyleteinek foganatosításából érvényesít, éppen ugy bíróilag nem érvényesíthető szerencsejátékból eredő követelést képez, mintha azt nem a bizományos, hanem közvetlenül a megbízó fél érvényesítette volna, nem változtathatván meg a követelési igény alaptermészetét a bizomány alakja ; minthogy az ily természetű követelés, még ha váltókra is van alapítva, sem érvényesíthető ; felperest az ily természetű viszonyból eredő követelés iránt keresetével elutasítani kellett. (1899 június 23-án 55430/99. szám.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1900 június 6. 2430.99. sz.) A m. kir. Curia: A kir. tábla ítélete helybenhagyatik indokaiból s azért, mert a felperes részéről nem tagadott abból a körülményből, hogy alperes sem nem gabonakereskedő, sem nem földbirtokos, hanem magánzó ; továbbá abból, hogy alperes foglalkozásánál fogva nem tekinthető valószínűnek és indokoltnak az, hogy alperes a 7.—4. 7. a. kötlevelek tárgyát képező tetemes mennyiségű 20,000 mm. terményre nézve nem is teljesen 1 havi időn belül a tényleges átvételt, illetve átadást czélzó vételi, illetve eladási ügyleteket akart volna kötni, végül a 6. 7. a. levél tartalmából, mely szerint a közadós L. Ö. az alperesnek a pusztán árkülönbözeti ügyleteknél szokásos lebonyolítási módozatukat ajánlotta és az ügyleteknek későbbi határidőre való kitolása esetében árkülönbözet utján előállható kedvező eredményt helyezett kilátásba, a kir. Curia is megállapította azt, hogy az 5. /. alatti levélben említett azok az ügyletek, melyeknek fedezetéül a köz-