Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

4 az 1897. évi május hó 20-án szintén megajánlotta ; ezt pedig a: felebbezési biróság tényként valónak elfogadta ; és mert az, hogya per megujittatik, az alappernek anyagi hatályát meg nem szünteti, sem fel nem függeszti. = Arra nézve, hogy a készfizető kezes élhet-e a hitelezővel szemben azon kifogással, hogy ez egyenes adós ellen a követelés behajtása körül késedelmes volt, 1. Curiai Határozatok 1900. évf. 448. sz. a. közölt és az ott idézett ellentétes határozatokat. 2. Az alapperben kivett szakértői vélemény revisiójának czélzata kívül esik a perujitás keretén. — A birói szemlének más, mint a már eljárt szakértők közbenjöttével való ismétlése, midőn a szemle tárgya nem változik, uj bizonyitékot nem képezhet, mert a szakértői lelet nem a közreműködő személyek egyéni tekintélyéből, hanem a szakképzettségükön és a tárgy tüzetes megvizsgálásán alapuló objektiv tudásukból meriti meggyőző erejét, melynek méltatását már a sommás eljárási törvény életbe lépte előtt fenálló eljárási szabályok is a biróság szabad belátására bizták. Az igazságügyi orvosi tanács felülvéleményét pedig a biróság, ha szükségesnek látja, hivatalból kéri ki ; a peres félnek ily irányú inditványa tehát nem tekinthető valamely bizonyiték előterjesztésének és annak hiánya nem képez mulasztást, mely perujitásal orvosolható volna. — Annál is inkább elutasittatott a perujitás iránti kérelem, mert a perujitó fél keresetét nem alapitja oly uj bizonyítékra, mely azon döntő körülményre irányulna, hogy az alapperben meghallgatott szakértők a véleményük megalkotásánál alapul vett tényállásra nézve ténybeli tévedésben voltak. (Curia 1901 márczius 28. 837,900. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék : A perujitási kérelemnek helyt nem ád s a felperest perujitási keresetével elutasítja.