Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

Indokok: A felperes perujitási kérelmét a B. a. okiratot aláirt orvosi szakértőknek az alapperben meghallgatott szakértők véleményével ellenkező véleményére, vagy szükség esetén az igazságügyi orvosi tanácstól beszerzendő szakértői véleményre, illetőleg az ezen vélemények alapján elrendelendő szakértői szemlére, mint uj bizonyítékra alapitja. Minthogy azonban arra nézve, hogy a felperes balkarja béna-e, az alapperben szakértők már meghallgattattak és ezeknek véleménye ítélet alapjául elfogadtatott, a szakértői szemle tehát, mint bizonyíték már alkalmaztatott, az ugyanazon körülményre vonatkozó másik szakértői szemle tehát uj bizonyítékot általában nem képez és így perújítás alapjául nem szolgálhat ; a felperest perujitási kérelmével elutasítani kellett. (1899 február 13. 2997/99. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Az alapperben a bíróság a felperesnek sérült kezét és karját megvizsgáltatta szakértőkkel, kik azt találták, hogy a balkéz a kéztő izületével csontosán összenőtt, hogy a balkéznek a kézizületben való mozoghatása teljesen hiányzik, hogy ez a kóros elváltozás gyógyíthatatlan, de a kéznek, az ujaknak vagy azok egyikének teljes bénultságát nem állapítja meg. Ezek után a felperes a szakértőknek ujabb és más szakértők kihallgatását kérte. Ettől a kérelemtől elüttetett. A felső bíróságok a szakértői leletből azt a jogi következtetést vonták le, hogy az A. a. biztosítási kötvény fejezetében emiitett és 12. p. a. közelebbről körülirt munkaképtelenség esete fen nem forog. A felperes már most előadja, hogy 1898 február hó 19-én őt 3 sebészorvos vizsgálta meg, akik a B. a. bizonyítvány szerint azt a nézetet fejezték ki, hogy balkeze és ezen kéz ujjai a szó használatos és gyakorlati értelmében teljesen bénultak és állandóan munkaképtelenek. Erre a bizonyítványra alapitja perujitási keresetét, kéri hogy a bíróság a bizonyítvány kiállítóit a válaszban szövegezett és az alperes által indítványozandó kérdésekre hallgassa meg és a kihallgatás foganatosítása után az igazságügyi orvosi tanács felülvéleményét kérje ki. Világos ebből, hogy a felperes, aki az alapperben is hangsúlyozta és most is kiemeli, hogy nem képzelhet oly kézi munkát, melyet teljesen merev csuklóval végezni lehessen, sem a birói szemlének ujabb tárgyát, sem a vizsgálatnak eddig nem használt módját