Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

2 azt, hogy az A. alatti kiállítása után, tehát amióta alperesek H. Gy. mellett a készfizető kezességet elvállalták, H. Gy. többé már nem volt abban az anyagi helyzetben, hogy alperesek ellene visszkereseti igényüket sikerrel érvényesíthették volna ; az pedig, hogy H. Gy.-nak esetleg 8000 forint évi szerkesztői fizetése volt, a felebbezési biróság által valónak elfogadott fenti tényállást jogilag ki nem zárja, és az, hogy e tényállás megállapításánál a felebbezési biróság ténybeli meggyőződése megalkotására indító okul fogadta el azt, hogy az A. alatti okirat szerint felperesnek kifizetendő 20,000 frtnak első felét az alperesek fizették ki, a bizonyítékoknak a sommás eljárási törvény 64. §-a szerint megengedett szabad mérlegeléshez tartozván, a sommás eljárás 197. §-a szerint a felülvizsgálat tárgyává nem tehető. Alpereseknek további panasza az, hogy a felebbezési biróság nem vévén tekintetbe az illető részvények értékében a felperes késedelme következtében beállott csökkenést, megsértette azt a jogszabályt, amely szerint a hitelező, ha az adós elleni követelés behajtása körül késedelmes, a késedelemből okozott kárért a kezesnek felelős. Ez a panasz szintén alaptalan, mert alperesek e panaszában feltüntetett olyan jogszabály, amely szerint az adós elleni követelés behajtása körül késedelmes hitelező a késedelemből okozott kárért a kezesnek felelős, ilyen értelemben nem létezik, hanem a hitelezőnek illető késedelme a megfelelő előfeltételek mellett csak arra szolgálhat a kezes javára okul, hogy reá nézve alkalmaztassák az a jogszabály, ami alperesek panaszának első sorban volt a fentiek szerint tárgya; és mert a felebbezési biróság ítéletéből, vagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből vagy ezekhez csatolható, külön iratból nem tűnik ki az, hogy alperesek felhozták volna azt, hogy a felperes késedelmének közvetlen és szükségszerű következménye gyanánt állott be az illető részvények értékének csökkenése ; az pedig, hogy az A. alatti okiratban meghatározott teljesítési határidő eltelte után a felperes egyenes hibáján kivül ilyen értékcsökkenés esetleg bekövetkezett, egymagában véve az A. alatti okiratba foglalt szerződés teljesítésének jogi akadályul nem szolgálhat. Alpereseknek arra nézve, hogy felperes a teljesítést elkéset-