Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

XXXVIII Lap 14. A per biróságának hatásköre nem terjed ki arra, hogy az előtte folyó pernek telekkönyvi feljegyzését elrendelje és ennek foganatosítása végett a telekkönyvi hatóságot megkeresse, — Telekkönyvi ügyekben költség megállapitásának nincs helye ___ ... ... 26 96. A telekkönyvi rendtartás 129. § ában kifejezett rendelkezés szerint az 56., 65., 99. és 168. §-okban felsorolt eseteken kivül. a telekkönyvi hatóság a felekkel tárgyalást nem tarthat ... ... ... 160 97. A perfeljegyzés iránti kérelem elutasittatott, mert kérelmező a per folyamatba tételét az 1881 : LIX. tcz. 6. §-a és a telekkönyvi rendtartás 148. §-ának rendelkezése ellenére csak felzettel és nem kereseti példánynyal igazolta. — A rangsorozat megváltoztatására illetőleg annak megállapítására irányuló kereset alapján perfeljegyzés nem rendelhető el.. .__ ___ ... ... .— ___ ... .__ ... 160 119. A másodbiróság hivatalból megsemmisítette az elsőbiróság végzésének nem felebbezett azt a részét, amelylyel az elsőbiróság, egy általa is szabálytalannak kimondott okirat alapján és egy általa is még fen nem állónak nyilvánított követelés járuléka erejéig zálogjogi előjegyzést rendelt el; a Curia ezzel szemben kimondta, hogy nincs törvényes szabály, mely szerint ilynemű meg nem támadott rendelkezés hivatalból megsemmisíttessék, illetőleg megváltoztattassák ... ___ ... _ .... — —. ... —_ 205 Szabadalmi ügyekben. 162. A szabadalombitorlás miatt emelt panasz folytán a panasz tárgyát képező gyártmányokra előzetes zárlat foganatosíttatván, a zárlat által okozott kár megtérítésére, noha a panaszolt felmentetett, a panaszos nem kötelezhető abban az esetben, ha a panasz nem találtatott minden alapot nélkülözőnek és panaszosnak a bitorlási per megindítása körüli rosszhiszeműsége meg nem állapitható „S. ... 276 Fegyelmi ügyekben. 6. Az 1871: VIII. tcz. 5. és az 189r: XVIII. tcz. r. és 4. §-ainak rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy a felügyeleti jog köréhez tartozik őrködni az ügyvitel szabályszerűsége és az alkalmazottaknak hivatalos működése felett, továbbá a késedelmes ügyvitel miatt tett panaszokat megvizsgálni és intézkedni a tapasztalt késedelmeskedés megszüntetése iránt. Ehhez képest helyt nem foghat az a felfogás, hogy a bírónak joga volna megtagadni a felvilágositásadást a hivatalból történt halasztások okai felől. — Az 1871 : VIII. tcz. 20. §. a) pontjába ütköző fegyelmi vétséget az követi el, aki a hivatási kötelességét vétkesen szegi meg. De nem sújt-