Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)

74 azon alapon, hogy örökhagyó által neki ajándékoztatott, a magáénak vitatja, tekintettel az 1894 : XVI. tcz. 85. §-ának 1. bekezdésében foglaltakra az özvegy ellenében a szerződés alapján fellépő személy utasitandó perre. (Curia 1901 április 19. 1927/901. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság végzése az özvegyi jogoni haszonélvezetre, a kir. közjegyző dijaira, a 27,459 korona értékű takarékpénztári könyv birói letétül elfogadására vonatkozó, s amennyiben a 30,000 kor. biztositása iránt nem intézkedett, ezt elutasitásnak tekintett részében helybenhagyja. Ellenben ugyanazt a végzést perre utasító részében akként változtatja meg, hogy özvegy Gy.-nét utasitja L. F.-nével szemben perre, s az előbbit kötelezi, hogy 45 napi záros határidő alatt keresetét az örökösödési per bíróságához nyújtsa be és a kereset benyújtását a hagyatéki biróságnál ama záros határidő lejártától számitott 8 nap alatt igazolja, mert ellenesetben a hagyaték L. F.-nének fog átadatni. Indokok: Az elsőbiróság végzésének meg nem változtatott részét indokai alapján és még azért kellett helybenhagyni, mert nem vitás, hogy a hagyatéki vagyon nincsen a végrendeleti öröklési jogczimen igénylő özvegy birtokában, a 30,000 koronára nézve pedig, miután annak a hagyatékhoz való tartozása vitássá tétetett hagyatéki zárlat el nem rendelhető, annak tehát előbb a hagyatékhoz való tartozása per utján megállapitandó. Ellenben a perre utasító részt megváltoztatni kellett, mert a nem vitás hagyatéki vagyon birtokában egyik fél sincsen, az özvegy birtokában levő 30,000 koronára vitás az, hogy az hagyatékot képez-e ; ily körülmények mellett az 1894 : XVI. tcz. 85. §-a értelmében a szerződés alapján igénylő L. F.-né ellenében a végrendelet alapján igénylő özv. Gy. J.-nét kellett perre utasítani. (1900 október 16. 4095/900. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla végzése azon részében, melylyel L. F.-nével szemben özvegy Gy. J.-né utasíttatott perre, megváltoztattatik s az elsőbiróság végzése hagyatik helyben indokaiból és azért, mert a felek közt vitán felül áll az, hogy a hagyatéki leltárban hagyatékként L. F.-né kérelmére összeirt