Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XX. kötet. (Budapest, 1902)
75 15,ooo frt összeg a hátrahagyott özvegy birtokában van és vitás az, hogy ezen összeg a hagyatékhoz tartozik-e, avagy az özvegy tulajdona, aki azt azon alapon, hogy örökhagyó által neki ajándékoztatott, a magáénak vitatja : ennek a körülménynek megállapítása mellett és az 1894: XVI. tcz. 85. §-nak 1. bekezdésében foglaltakra való tekintettel pedig L. F.-né helyesen utasíttatott perre. 46. Elvont haszon megtérítésére rendszerint csak a rosszhiszemű birtokos kötelezhető. (Curia 1901 január 19. I. G. 550/900. sz. a.) A m. kir Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelmének hely adatik, a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával alperesek viszonkeresetükkel elutasittatnak. Indokok: A felebbezési bíróság ítéletének indokaiban foglalt tényállás szerint felperest néhai férje végrendelete értelmében annak ingatlanára lakhatási jog illette meg, azonban felperes nem azt a lakást foglalta el, mely férjének végrendeletében részére hagyományoztatott, hanem egy másik lakást, amely alperes gyermekeit illette és mely lakáshoz egy kert is tartozott, mihez képes alperesek viszonkeresetileg felperest az általa 6 éven át jogtalanul használt kert használatának megfelelő összeg megfizetésére kérték kötelezni. Ezzel szemben felperes jóhiszemű birtoklására hivatkozván, az, hogy alperesek felperes birtoklása rosszhiszeműségének megállapithatására alapul szolgálható tényeket felhoztak volna, sem a felebbezési bíróság ítéletéből, sem a tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvekből nem tűnik ki. Minthogy jogszabály, hogy elvont haszon megtérítésére rendszerint csak a rosszhiszemű birtokos kötelezhető, a felebbezési bíróság ítéletében pedig nincsenek megállapítva oly tények, amelyekből vagy felperes rosszhiszeműségére, vagy arra lehetne következtetni, hogy felperes a rosszhiszemű birtokossal egy tekintet alá eső birtokosnak tekintendő, ennélfogva a felperes felülvizsgálati kérel-