Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

34 alperes az elsőrendű alperes személyében a munkavezetésre képtelen s az ezzel járó teendőkben avatatlan embert alkalmazott. Felperes azonban ezt nem is állította, de sőt már az előzően lefolyt bűnügyben a büntető bíróság éppen azért ejtette el már a vádat is másodrendű alperes irányában, mert az épitési állványok felállítása az elsőrendű alperes teendőihez tartozott s szakképzettségét felül nem haladta, s mert felperes másodrendű alperessel szemben teljesen pervesztessé vált s igy az i8b8 : LIV. tcz. 251. §-a szerint az annak okozott s mérsékelten megállapított költséget megtéríteni köteles. Továbbá : mert a keresethez csatolt büntetőbirói ítélet szerint felperes az alkalommal, a mikor a baleset érte, maga sem tanúsított elegendő óvatosságot és körültekintést eljárásában, a menynyiben mindamellett, hogy a baleset beálltakor még elég világos volt, és igy láthatta, mi történt az építkezésnél, és a K. P. D. szállító czég tőszomszédos üzletéből kilépve, hallotta ott a mozgást és lármát s mégis arra ment, hol a helyzet veszélyes voltát gyaníthatta ; e szerint a baleset nem egyedül elsőrendű alperes mulasztásából, de a felperes saját gondatlanságából is származván, ennek káros következményeit legfeljebb csak oly mérvben háríthatja elsőrendű alperesre, a mily mérvben a baleset folytán a felperes munkaképessége általában csökkent, ezt pedig az orvosszakértők általánosságban csak 25%-ra teszik. S minthogy felperesnek, a mikor őt a baleset érte, évi 1400 frt fizetése volt : ez összeg 25°/0-ának évente 350 frt, illetve 700 korona felel meg. Elsőrendű alperes tehát tekintettel arra, hogy felperes maga is csak 10 évre kérte az évi járadék megítélését, csakis eme 700 korona évi járadék fizetésre volt kötelezhető, feltéve, hogy ez időszak alatt felperes életben marad, mivel az ily évjáradék természete az, hogy a jogosított életfentartására, ennek könnyítésére szolgál. De ez összeg fizetésére elsőrendű alperes jogszerűen kötelezendő volt, mert a büntető eljárás folyamán megállapittatott, hogy a felperest ért baleset az ő mulasztása miatt is következett be. Többre s másra azonban elsőrendű alperes sem kötelezhető