Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

24 csupán azért utasította el csődnyitási kérelmökkel a panaszosokat mert a költség viselésére nem nyilatkoztak készeknek. A munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesiteni és fentartani, ami az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztositása szempontjából szükséges. Ha ebbeli kötelességét megszegi és ezzel okozati összefüggésben a munkást baleset éri, ugy magánjogi kártérítési kötelezettsége megállapítandó. Az utóbbit meg nem szünteti sem az, hogy a bünvizsgálat megszüntettetett, sem pedig az, hogy a sérültet is gondatlanság terheli, amely utóbbi körülmény csak a kártérítés mérvére nézve lehet befolyással. (Curia 1900 október 11-én 3837/900. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: H. J. és B. F. tanuk egybehangzó vallomásával igazolva van, hogy kiskorú M. J. bal kezét az esztergapad mozgó korongjára tartotta, lehajolva nézvén a gép működését, miközben keze lassankint lecsúszott a korongon a fogaskerékhez, mely öt ujját leszaggatta. Ezen tényből, melyet megerősít R. S., R. F és G. A. tanuk vallomása, mely szerint a baleset a sérült saját beismert gondatlansága által okoztatott, M. J.-nek oly mérvű vigyázatlansága állapitható meg, mely alperesnek kártérítési kötelezettségét egyenesen kizárja. Igaz ugyan, hogy ugy a fenti, mint B. Gy. és F. A. tanuk vallomásai szerint a balesetet okozó gép védőkészülékkel ellátva akkor nem volt, de e körülmény a sérült érintett ténykedésével szemben közömbös, mert a sérülés a mozgókorongra való kézfeltevés folytán, védőkészülék mellett is bekövetkezett volna, sőt esetleg súlyosabbá válik. De megerősítést nyer a megállapított tényállás azzal is, hogy a tanuk vallomásával megczáfoltatott azon felperesi állítás, hogy a sérülés az esztergapadnak működés közbeni tisztításától eredt, mely tisztításra a sérült kényszerítve volt, mert tény, hogy a gép a baleset előtti