Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

11 mert a csődtörvény 60. §-ának 4. pontja alá csak olyan követelés vonható, mely az atya, gyám vagy gondnok által kezelhető és tényleg kezelt vagyon kezeléséből merül fel ; mert a per adatai szerint a kereseti követelés a közadós nejének hozományát képezte, mely közadósnak kezébe, mint ilyen került ; mert a nőnek elhunytával a közadós ezzel az összeggel neje örököseinek, vagyis felpereseknek adósává vált, mely összeget tőle a kiskorú örökösök képviseletére hivatott gyámhatóság be nem hajtott, és igy kétségtelen, hogy ezt az összeget közadós, nem mint kiskorú gyermekeinek vagyonát kapta és vette a törvény erejénél fogva a gyámhatóság intézkedése folytán kezelése alá, hanem ettől teljesen független jogczimen, mint elhalt nejének hozományát még abban az időben vette kezéhez, amikor megnősült és a kiskorú felperesek nem is léteztek, saját tartozását pedig az adós nem is kezelheti ; mert ily körülmények között a kereseti követelés az 1881. évi XVII. tcz. 62. §-a alá vonandó. (1900 márczius hó 14-én 2089/99. szám alatt.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokaiból helybenhagyatik. = így döntött a Curia 1897 november hó 19-én 987. sz. a. kelt határozatával is. 8. A törvény meghatározza azokat a jogokat, melyek elévülés alá nem esnek, az öröklési jog azonban azok közé nem tartozik s erre nézve külömbséget nem tesz, hogy az öröklési jog egy harmadik személy vagy örököstárs ellen érvényesittetik. (Curia 1900 április 3-án 6835. sz. a.) ¥ -K = Ugyanezt mondja ki a Dtár III. f. IV. k. 126. sz. a. közölt határozat.