Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

6 hogy azokat vevőként maga megtarthatja, gyakorolhassa már akkor is, mikor az áruk tényleg még birtokába nem kerültek, hanem azok az általa a megbízóval kötött szerződésben meghatározott teljesítési idő alatt részére még csak szállitandók lesznek és habár e szerint a másodbiróság Ítéletének indokolásában foglalt ezzel ellenkező kijelentés el nem fogadható ; továbbá habár a peres felek között létrejött szerződés rendelkezései nem. zárják ki azt, hogy alperes az annak alapján felperestől bizományi eladás végett átveendő lisztet vevőként maga megtarthassa,, és habár téves az elsőbiróságnak az az indoka is, hogy felperes a_ fenforgó esetben az alperes által az ő részére kötött ügyleteket a kereskedelmi törvény 369. §-a második bekezdése értelmében jogosan utasíthatta vissza, illetve az áru további szállítását jogosan szüntette meg, mert a perben nem vitás az, hogy felperes az alperes által az ő részére a 11—26. sz. a. kötlevelekben felsorolt vevőkkel az ott kitett árumennyiségekre nézve kötött ügyleteket az alperes által vele közölt feltételek elfogadása mellett jóváhagyta, felperes tehát ezeknek az ügyleteknek teljesítését, illetve az áru szállítását megtagadni nem volt jogosítva : mégis a másodbiróság Ítéletét a benne egyébként felhozott és az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokok alapján annyival inkább helyben kellett hagyni, mert a fenforgó esetben alperes a 11—26. sz. a. kötlevelekkel maga bizonyítja, hogy azokat az ügyleteket, amelyekből kártérítési követelését származtatja, ő mint bizományos a felperes részére harmadik személyekkel mint vevőkkel kötötte meg, a szóban forgó árukat tehát nem tartotta meg ő maga mint vevő, s ugyanezért ezekből az ügyletekből folyólag felperessel szemben a vevőt megillető jogokat nem gyakorolhatja, következően a szállítás elmulasztása miatt felperes ellenében a kereskedelmi törvény 356. §-a 2. pontja értelmében pusztán árkülönbözet czimén követelést jogosan nem támaszthat, hanem — amint ezt a másodbiróság helyesen kifejtette — tőle esetleg csak a szerződésszegés által netalán okozott bizonyítandó kárának megtérítését követelheti ; és mert alperes azt, hogy a felperes szerződésszegése neki tényleg kárt okozott, illetve hogy ő azokat a. lisztárukat, a melyeket a felperes által nem szállított mennyiség helyett saját vevőinek szállítani kénytelen volt, másutt a felperes-