Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)
5 teljesítése helyén és idejekor, t. i. 1897. évi márczius 12-én a szerződési és piaczi ár között mutatkozott és különbözet czimén 3158 frt 96 krt kért alperes viszonkereset utján a felperesi követelésbe beszámítani. Alperesnek ez a követelése azonban alappal nem bír ; mert az az állítása, hogy a felperes részéről nem szállított árukra nézve a kereskedelmi törvény 381. §-a értelmében önszerződő félnek, illetve vevőnek volna tekintendő, tarthatatlan, amennyiben a felhívott szakasz szerint az eladási bizománynál a bizományos a tőzsdei vagy piaczi árral bíró és bizományba adott árukat tarthatja meg vevőként, a törvénynek az a rendelkezése tehát nem vonatkozik oly árukra, melyek a megbízó által a bizományosnak még tényleg át nem adattak, hanem csak oly árukra nyerhet alkalmazást, melyek már a bizományosnak birtokába kerültek ; továbbá, mert habár a megbízó felelős azért, ha a bizományost áruk szolgáltatásával abba a helyzetbe nem hozza, hogy utóbbi az általa kapott megbízás határain belül harmadik személyekkel szemben szerződésileg elvállalt kötelezettségének eleget tehessen, az a felelőssége azonban csak arra terjedhet, hogy a bizományosnak a szerződésszegés által okozott kárát megtérítse (kereskedelmi törvény 377. §-a), de nem terjedhet ki a megbizó felelőssége arra, hogy a bizományba átadni elmulasztott áruknak a késedelemnek óvással megállapított időpontjában létezett, vagy annál kisebb összegben felszámított piaczi ára és a bizományosnak harmadik személyekkel kötött szállítási ügyleteken alapuló szerződéses árak közt mutatkozó különbözetet a bizományosnak megtérítse, mert ahhoz utóbbinak a kereskedelmi törvénynek a bizományi ügyletről intézkedő 368—383. §-ai jogot nem adnak. Alperest tehát árkülönbözet czimén támasztott alaptalan követelésével el kellett utasítani ; egyebekben azonban az elsőbiróság ítéletének az ügy érdemére vonatkozván neheztelt része helyben volt hagyandó, megfelelő indokolása alapján. (1900. évi január 29. 4064/1899. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Habár a kereskedelmi törvény 381. §-a nem zárja ki azt, hogy a bizományos az általa bizományi eladás végett átvett tőzsdei vagy piaczi árral biró árukra nézve azt a jogot,