Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

XXXIII 'felelősségét vonja maga után, nem következik még az sem, hegy a fenti törvényszakasz ellenére történt részvényszerzés vagy zálogbavétel semmis volna, annál kevésbbé következtethető belőle az olyan ügylet semmissége, melylyel a részvénytársaság saját részvényeit másnak zálogba adja. Az ily ügyletre vonatkozó ajánlat tehát nem irányul lehetetlen teljesítésre - — r__ ... ,_. 154 91. Egymással szerződő kereskedőkről kétségtelen, hogy ellenkező kikötés hiányában mindig a fenálló tényleges kereskedelmi szokásokra való tekintettel szerződnek. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.)-- —- -a- -- --- --- --- -- 179 92. A kereskedelmi törvény 173. S-a, mely a névre szóló részvényeknek üres hátirat utján való átruházását megengedi, a részvény birtokával járó jogok megszerzését, ha az átruházás üres hátirat utján történik, más feltételhez, különösen az átruházásnak a részvénykönyvbe történt bevezetéséhez nem köti. A fenti §. azon intézkedésének pedig, hogy a névre szóló s üres hátirat mellett átruházott részvény birtokosa a társaság irányában igazoltnak csak akkor tekintetik, ha az átruházás a részvénykönyvbe bevezettetett, csak az az értelme, hogy az a részvénybirtokos, ki mint ilyen a társasági részvénykönyvbe nincs bevezetve, a társasággal szemben igazolt részvényesnek nem tekintetik, vagyis nem gyakorolhatja azon jogokat, melyeket a törvény, vagy az alapszabály a társasággal szemben kizárólag a részvényesnek biztosit, de ennek az intézkedésnek nem lehet azt az értelmet tulajdonítani, hogy a részvénykönyvbe való bevezetés hiánya megfosztaná a részvénybirtokost azoknak a jogoknak a gyakorlásától is, melyek őt a reá szabályszerűen átruházott részvény birtoklása alapján megilletik. — A kereskedelmi törvény 173. $-ának az üres hátiratra vonatkozó rendelkezése az átruházásnak csak külalakját határozza meg és az ily hátiratnak nem tnlajdomt olyan anyagi joghatályt, milyennel a váltótörvény értelmében vett hátirat bir, és így a részvénytársaság az átruházó ellen őt megillető minden kifogását az uj tulajdonossal szemben is felhozhatja. — Alaptőke-felemelés esetében a részvény-aláirónak befizetési kötelezettsége csak akkor áll be, ha tényleg eléretett az a czél, melynek eléréséhez aláírásával hozzájárulni kivánt, vagyis ha az egész alaptőke beszerzése áláirás által sikerül, míg ha ez az eset be nem következett, ugy nincs jogosítva a részvénytársaság a tényleg mégis befizetett összeget a társaság eredeti alaptőkéjéhez csatolva megtartani.. -_. ..- ... 181 93. A már megalakult részvénytársaság által alaptőkéjének felemelése czéljából foganatosított ujabb részvénykibocsátásnál a részvény jegyzéséből származó fizetési kötelezettség teljesítésének alapfeltételét az képezi, hogy a közgyűlési határozat alapján kibocsátandó valamennyi részvény elhelyezve legyen, ami történhetik érvényes módon teljesített részvényaláirás vagy a részvények átvállalása Döntvénytár. I. C