Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

XX Lap Polgári törvénykezési rendtartás és novella (1868: LIV. és 1881: LIX. tcz.). 12. Az 1868: LIV. tcz. 53. §. d) pontjának rendelkezése szerint oly perekben, melyeknél távollevő vagy gyámság vagy gondnokság alatt levő személyek vannak érdekelve, a rendes birói illetőségtől eltérésnek, következőleg valamely kivételes biróság eljárásának és ítélkezésének helye nincs. Ebben a tekintetben lényegtelen az. hogy az örökösi minőségben perbe idézett alperesek jogelődje a választott biróság illetékességének magát alávetette, mert az örökhagyó ellen szerzett jogok az alaki jog terén a kiskorú örökösöket csakis a törvényben megállapított korlátozással kötelezhetik.. ... 19 19. Ha a szemle tárgya a bíróságnál elvesz, ez nem vezethet arra, hogy felperesek állítása, melyet ők bizonyítani tartoznak, de most már az alperes vétkességére vissza nem vezethető okokból nem bizonyíthatnak: valóknak elfogadtassék ... ... ... — — 38 21. A sommás biróság kikötése abban az esetben is megáll, ha valamely szerződő fél elhalván, örökösei között kiskorú van ... 48 25. Az ügygondnok tiszte nem abban áll, hogy a gondnokolt fél lakását a végrehajtató fél terhére s költségére kutassa, hanem, hogy annak érdekeit a végrehajtási eljárás folyamán ügygondnoki minőségben képviselje s ennek keretében a végrehajtást szenvedő fél érdekében a végrehajtási eljárás szabályainak megtartását ellenőrizze s esetleg a netán szabálytalan intézkedések ellen orvoslást keressen; minélfogva a végrehajtást szenvedő fél lakásának kutatása czimén javára, és a végrehajtató fél terhére, de egyáltalán mi költség sem állapitható meg. (Budapesti kir. tábla.) — ... — —- 52 26. Ha valamely egységes követelést csak részben perelnek be, s nem forog fen oly körülmény, melynél fogva a beperelt részkövetelést a követelés másik részétől különvált léttel bírónak tekinteni lehetne, a pertárgy értékének meghatározásánál a fenálló egész követelés értéke az irányadó, amiből önként következik, hogy az egységes követelést, melyet semmiféle körülmény nem oszt egymástól megkülönböztetett részekre, a birói hatáskörre vonatkozó szabályok kikerülése végett két részre osztva külön perek tárgyává tenni nem lehet. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék.) 53 30. A kereseti jog elévülését tárgyazó kifogás lényegileg a per tárgyára vonatkozó uj bizonyíték nélkül, a perújításnak alapjául egymagában véve nem szolgál, a kereset másodpéldánya, illetőleg az alapper iratai pedig a per tárgyára vonatkozó uj bizonyitéknak nem tekinthetők ___ — — _-- .... _-- ... 55, 32. Felperes az előző perben felmondási időre járó dijat követelt, a jelen perben pedig a fizetéséből a nyugdijalapra levont összegeknek visszatérítését igényli. Kimondatott, hogy az előző