Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

okirat idézett tartalma alperes és V. Á. között csak megbízási viszonyt létesített és hogy alperes a bérletből időközben elmozdittatván, V. Á. a kezelést meg sem kezdhette, s így a kezelésbe be sem folyhatott ; mert a szerződő felek között létesült ügylet jogi jelentőségének meghatározására nem az a határozó, hogy maguk a szerződő felek azt az ügyletet miként nevezték meg, avagy egymásnak az ügylet létesítésénél minő ügyleti elnevezést adtak, hanem az ügylet jogi jelentősége azoktól függetlenül a szerződő felek akaratkijelentésének összeségéhez képest az anyagi jogszabályoknak megfelelően határozandó meg ; azonban a 3 NB. alatti okirat idézett tartalma szerint V. A. az illető bérleményt alperestől akként vette át, hogy azt ő számadási kötelezettség nélkül egyedül sajátjából, de kizárólag saját veszélyére az alperes minden vagyoni hozzájárulása nélkül fogja az alperes rendelkezésétől függetlenül kezelni, ennek ellenében az egyébként alperest terhelő fizetéseket teljesiti, saját, az alperes ellen fenálló követelését elengedi, a netán mutatkozó haszonból alperes érdekében meghatározott összegű fizetést teljesít és a netán még mutatkozó hasznot magának megtarthatja ; már pedig a bérleti viszony jogi természetével nem ellenkezik az, hogy bér gyanánt a bérlő részéről a bérbeadónak már korábban adott érték köttessék ki és hogy az összegileg meghatározott bér czimü változatlan ellenértéken kivül a bér gyanánt tekintendő további ellenérték a bérlemény tényleges jövedelmétől feltételezetten állapittassék meg és az anyagi jog szabályainál fogva az olyan ügylet, amelylyel a bérlő a bérleményt saját további vagyoni hozzájárulása nélkül másnak ellenérték mellett az utóbbinak saját kárára és veszélyére állandó használatra átengedi, nem megbízási vagy munkabéri, hanem albérleti viszonyt állapit meg és ez által bérlő a bérleti szerződést másra átruházza ; mert továbbá a felebbezési bíróság ítéletéből avagy a tárgyalási jegyzőkönyvekből nem tűnik ki az, hogy alperes ama átruházáshoz felperes beleegyezésének megtörténtét felhozta volna és ennek a beleegyezésnek megtörténte iránt a felebbezési bíróság ítéletében ténymegállapítás nem is foglaltalik ; és mert a 3 NB. alatti okirat idézett tartalmában foglalt megállapodás, mint albérleti szerződés ebbeli jogi természeténél fogva nem olyan, hogy annak tényle-