Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

158 az együttélés félbeszakítását megelőző tények volnának tekintetbe vehetők. Minthogy pedig a felperessel szemben megállapított tények nem oly súlyosak, melyek alapos okul szolgálhatnának arra, hogy -alperes a felperesnek hozzá visszafogadását megtagadhatná, az pedig meg van állapítva, hogy alperes nejének, ki hozzá visszatérni ajánlkozott, a visszavételt megtagadta: a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni és a felebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperes tartási kötelezettségét kimondani, és miután a felebbezési bíróság téves nézetéből kiindulva a tartásdíj összege és a tartási kötelezettség időtartama tekintetében nem határozott, ezt a bíróságot azokra, valamint a perköltségre nézve uj ítélet hozatalára utasítani kellett. -K * = Ugyanezt mondta ki a kir. Curia a Dtdr IIT. f. XI. k. 115. sz. a. közölt határozattal. A Tervezet 102. §-a szerint házon kívül a feleségnek tartást nyújtani a férj csak akkor köteles, ha az, hogy a nő férjével nem él, alapos okból vagy a férj megegyezéséből történik. 82. A bérlő részéről pusztán szóbelileg tett és valamely szerződésellenes cselekménynek jövőben elkövetésére vonatkozó kijelentése sem valamely tételes törvénynél, sem az állandóan követett bírói gyakorlatnál fogva a bérbeadót nem jogosítja fel arra, hogy az alapon a bérleti szerződést egyoldalúan megszüntethesse. A szerződésben történt lekötelezés bírói kényszer igénybe vétele nélkül teljesítendő és igy a teljesítésnek tényleg elmulasztása már magában véve a szerződésszegés jogi hatályával bir, következésképpen a teljesítésnek bírói kényszer utján megkísérlése és sikertelen volta nélkül is esetleg alkalmas arra, hogy a kötelezett teljesítés elmulasztásának a törvényből vagy a szerződésből folyó következményei alkalmaztassanak. A szerződő felek között létesült ügylet jogi jelentősé-