Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

156 (Curia 1900 decz. 4. 1411/1900. sz. a.) A szabadkai kir. törvényszék: Minthogy csődkérvényezők a 16,256/1900. számú végzésben foglalt meghagyásnak meg nem feleltek, amennyiben a csődeljárási költségek előlegezésére 400 koronát letétbe nem helyeztek, sem pedig olyan vagyont, amely a csődeljárási költségek fedezésére elegendő volna, ki nem mutattak, mivel a becsatolt telekkönyvi kivonatok szerint tehermentes vagyon nincs, ennélfogva kérvényezők a csődnyitási kérelemmel elutasittatnak. Egyben a csődtörvény 87. §-a értelmében panasz lott a most hivatkozott §-ban körülirt eskü letételére köteleztetik stb. (1900 szeptember 30. 19,314/1900. sz. a.) A szegedi kir. itélő tábla: Az elsőbiróság végzése megváltoztattatik, és panaszlott ellen ... a csőd az 1881 : XVII. tcz. 248. §-a értelmében elrendeltetik, s az ennek folytán szükséges intézkedések megtételére az elsőbiróság utasittatik. Indokok: A panaszló csődnyitási kérelmét az eredeti, bemutatott váltókkal igazolt követelésre alapította, a D. a. árverési hirdetményből pedig kitűnik, hogy a panaszlott ellen H. A. czég 1061 kor. és 636 kor. tőkék s járulékai erejéig kielégitési végrehajtást vezetett, amelynek folyamán a panaszlottnak 3148 koronára becsült vasárui és egyéb ingóságai lefoglaltattak s ugyanezekre az árverés is kitüzetett. Tekintve már most, hogy a csődnyitási kérvényre vezetett bizonylat szerint a panaszlott bejegyzett kereskedő, s tekintve, hogy mint ilyen részéről a fizetések megszüntetése a D. a. árverési hirdetménynyel kétséget kizáró módon ki van mutatva ; a panaszlott ellen a csőd a csődtörvény 248. §-a értelmében megnyitandó annyival is inkább, mert a panaszló a bemutatott telekkönyvi kivonatokkal azt is kimutatta, hogy a panaszlottnak tényleg létező és az 1867—1877. években ;700 frt vételárért szerzett ingatlan vagyona van ; az pedig, hogy ez a vagyon jelzáloggal terhelve van, a csődtörvény 87. §-a szempontjából a csőd elrendelésének nem akadálya, mert az idézett nem kívánja azt, hogy a tényleg létező vagyon külön kielégitési jogtól mentes legyen. (1900 október 23. 5057/900. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése megváltoztattatok s az elsőbiróság végzése hagyatik helyben az abban foglalt indokokból és azért, mert a panaszlott tulajdonához tartozó ingatla-