Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

u8 az írásbeli ajánlatban foglaltatik. Minthogy ezek szerint alperesa kötelező-jegy ellen emelt kifogásait nem bizonyította, hanem az van bizonyítva, hogy a biztosítási ügylet érvényesen létrejött, kétségtelen, hogy ezen biztosítási szerződés első évi dija fejében kiállított kötelező-jegyben foglalt összeget alperes megfizetni köteles. Ezekhez képest alperest a kereseti tőke s járadékai megfizetésére kellett kötelezni. (1899 február 24. 11,457/99. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja a benne felhozott indokok alapján és azért, mert a pénzfizetés iránt visszteher kikötése nélkül kiállított és rendeletre szóló kötelező-jegy — minő a C. a. okirat — a keresk. törvény 291. §. 1. pontja alatt leirt kereskedelmi papír tekintete alá esvén, érvényességéhez a kötelezettség jogczimének felemlítése nem szükséges, de különben is az e kérdés körül forgó jogvita tárgytalan, mivel a kötelező-jegy alapjául szolgáló ügylet tárgya nem lévén vitás, alperes a közte és az okirat birtokosa közt fenforgó viszonyból merített kifogásait a kereskedelmi törvény 296. §-a szerint amúgy is érvényesítheti és tényleg érvényesítette is ; mert alperes a meghatalmazási viszonyt illetőleg, a vonatkozóan kínált főesküvel bizonyítani csupán azt kívánta, hogy B. A. és C. S. felperesrészére biztosítási ügyletekre vonatkozó ajánlatok tételére felperesnek meghatalmazott közegei voltak, ezzel az esküvel azonban nem lenne bizonyítva az a körülmény, hogy a nevezett személyek felperesnek egyszersmind a biztosítási szerződés valóságos megkötésére is felhatalmazott közegei voltak, sőt egyenesen ellentmond ennek alperesnek az a ténye, hogy a D. a. ajánlatot elfogadás végett felperes igazgatóságának küldte be ; mert a dolog ilyen állásában az ajánlatot tevő alperesnek állott kötelességében arról gondoskodni, hogy az általa aláirt, a biztosítási szerződés alapját képező D. a. ajánlatban a nevezett személyekkel szóbelileg megállapítottnak vitatott összes feltételek felvétessenek ; mert eltekintve attól, hogy alperes a tárgyalás során nem is állította,, hogy a D. a. ajánlatban annak aláírásakor a díjszabály-táblázat (T. D. 20.) kitüntetve nem volt, alperesnek az a puszta tagadása pedig, hogy a felhívott ajánlatban annak aláírásakor a biztosítási díj összege számszerűleg kitéve nem volt, sulylyal már csak azért sem bír, mivel alperes a beismerten sajátkezüleg irt és aláirt s>