Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

I 10 kosokat s azok közt a felperest is egyaránt terheli. Ugyanezen az értekezleten a felperes előadása s az e .részben kihallgatott tanuk vallomása szerint a védekezés módjára nézve az az egyhangú határozat hozatott, hogy a védtöltés szakaszokra osztassák és mindenik tulajdonos a maga birtoka mentén elhúzódó töltésszakasz védelmét saját gazdatisztjének vezetése mellett, saját erejével végezze. Igaz ugyan, hogy a tanúvallomások szerint a védekezés fővezetését mindazonáltal az alperes gyakorolta, illetve az az alperes kezében összpontosult, amennyiben az egyes*gazdatisztektől jelentéseket fogadott el s e jelentések folytán a védtöltés egész vonalán intézkedéseket tett. E fővezetés gyakorlásában azonban, mely csak a tulajdonostársak birtoka mentén elhúzódó vonalszakaszok tekintetében jöhet figyelembe, a bekövetkezett gátszakadással okozati összefüggésbe hozható mulasztás az alperes terhére bizonyítva nincs, s amennyiben az emiitett vonalszakaszokon a védelem hanyagul és nem megfelelő módon teljesittetett, ez a hanyag és czélszerütlen védekezés nemcsak a fővezető alperes, hanem a védekezést magukra vállalt többi tulajdonost is és pedig főként azokat terhelné. Ami azonban az alperes birtoka mentén elvonuló vonalszakasznak az 1895 márczius 31 -iki értekezleten az alperes által tulajdonosi minőségében elvállalt védelmét illeti : a másodbirósági ítéletben felhozott megfelelő indokok szerint kétségtelenül terheli alperest az a mulasztás, hogy az ezen vonalszakaszon észlelt csurgásoknál a gátszakadás napján és azt megelőzőleg 3—4 napon át védelmi munka egyáltalában nem történt s azt megelőzőleg is a csurgásokat okozó, veszélyes jelleggel biró féreglyukakat, amelyekről alperes már 1895 április i-én értesítve volt, csak a védett oldalon s ott is hanyagul és oly módon kezelték, hogy ez a kezelés a műszaki szakértők véleménye szerint nemcsak hogy czélra nem vezethetett, sőt ellenkezőleg, az illető töltésrész belsejének átázását és ellenálló képességének csökkenését okozhatta. Bizonyítva van továbbá alperes terhére az a mulasztás, hogy megbízott gazdatisztje, kinek cselekményeiért és mulasztásaiért alperes, mint megbízó, felelős, habár az említett féreglyukak s különösen a két rámpa közti féreglyuk által okozott csurgás fenyegetővé váltáról a szakadás napján kora reggel érte-