Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

92 mir selbst» csak egy személyre vonatkozik, az azonban, hogy az emiitett két egyén közül melyikre vonatkozik, meg nem állapitható, mert felperes nem bizonyította, hogy az első helyen előforduló M. D. név tévedésből íratott a váltó előlapjára ; tekintve, hogy e szerint a rendelvény határozatlan : a másodbiróság helyesen rendelkezett, midőn kimondotta, hogy felperes váltóbirtokosi minősége a R. V. első forgatmányával ellátott kereseti váltó alapján az összefüggő lánczolat hiányában nincs kimutatva. A másodbiróság Ítélete ez okból hagyatott helyben. = Éppen ilyen határozatlan a rendelvény, amely vagylagosan két rendelvényest jelöl meg. Lásd Dtdr III. f. VII. k. 35. sz. a. közölt s az ott felsorolt számos határozatot. 52. A bélyeg- és jogilleték-követelés a csődtörvény 60. §. 3-ik pontjában emiitett «más közterhek» fogalma alá esik, s ennélfogva az I. osztályba sorozandó, a felemelt illeték ellenben, mint birságtermészetü követelés, a II. osztályba tartozik. (Curia 1900 október 16. 595. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: A csődbejelentésben érvényesített 332 frt 40 kr. tőkéből és ennek 1891. évi augusztus i-től 1895. évi július i-ig folyó 6°/0, és innen folyó 5°/0 kamatából álló követelést a csődtömeg elleni követelések II. osztályába sorozza. Indokok: A csődbejelentésben érvényesített követelést a II. osztályba kellett sorozni, mert a csődbejelentésekhez csatolt kimutatásokból kitünőleg a követelések bélyegilleték és jogilletékkövetelésekből állanak, már pedig a csődtörvény bo. §. 3. pontjában a bélyegilleték és jogilleték-követelések, mint I. osztályba tartozók felemlítve nincsenek és a csődtörvény 60. §. 3. pontjában emiitett közterhek fogalma alá nem vonhatók. Az A. a. kimutatásban foglalt felemelt illeték-követelést pedig ezenfelül még