Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

A felperes pedig a perben elfogadható módon nem okadatolta azt, hogy az egy kocsi szállítmányt a rendelkezésre bocsátás után 2 hónapon át az alperesnél hagyta, s ekkor ettől elszállítva ismét csak hónapok elteltével adatta el az alperes rovására s ez irányban felhozott az az állítása, hogy azt remélte, hogy az alperes az ő czirok termését utóbb mégis csak át fogja venni, miután az alperesnek ily feltevésre jogosító magatartására nézve a perben bizonyítékot egyáltalában nem hozott fel, sulyiyal nem bírhat ; a felperesnek saját perbeli előadásából pedig kitűnik, hogy az árverésnek 1896 július 2-ig történt elhalasztása a czirok természetes minőségéből eredő beszáradás következtében a minőség és sulyveszteség miatt az elárverezett árunak jelentékeny értékcsökkenését eredményezte. Ilyen körülmények közt tehát a 2. 7. a. szerint tényleg szállított egy kocsi czirok mennyiségre nézve ennek rendelkezésre bocsátása után az áru jelentékeny értékcsökkenését eredeményező késedelmeskedés után foganatositott árverés az alperesnek erre irányuló kifogása következtében nem tekintethetik az alperes rovására történtnek, következőleg annak elárvereztetése alapján a felperes az alperes ellen a kereskedelmi törvény 352. §-a értelmében jogot már ez okból sem érvényesíthetvén, az a kérdés, hogy a kifogásolás, és a rendelkezésre bocsátás az alperes részéről jogszerű alapon történt-e, megoldást s a peres felek részéről a perben ez irányban felhozottak méltatást nem igényelnek. Ami a felperes által tényleg szállított egy kocsi mennyiségen felül az A. a. szerint elárverezett többi czirokmennyiséget illeti, amelyet a felperes saját kereseti előadása szerint az alperesnek el sem szállított, erre nézve, amennyiben annak eladatása alapján a felperes az alperes ellen a kereskedelmi törvény 352. §-a alapján jogot kiván érvényesíteni, a felperes első sorban bebizonyítani tartozott volna az alperesnek az átvételnél fenforgott késedelmét. E tekintetben a felperes részéről a perben elfoglalt az a jogi álláspont, hogy az alperest ő már azon eljárása miatt, hogy az egy kocsi szállítmányt el nem fogadta s a felperest ujabb szállítás teljesítésére fel nem hívta, a készletben levő többi czirok átvételére is késedelmesnek s igy szerződést szegőnek tekinthette, jogszerű alappal nem bir, mert amennyiben a szállítás egymásután részletekben