Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XIX. kötet. (Budapest, 1901)

59 minden alapot nélkülöz ; következésképp a felebbezési biróság midőn alperesnek ezt illető kifogását elvetette, sem eljárási sem anyagi jogszabályt nem alkalmazott helytelenül, sem nem mel­lőzött. De alaptalan alperesnek abbeli panasza is, hogy őt a feleb­bezési biróság anyagi jogszabály megsértésével kötelezte a le­szállított kereseti összeg és kamatának megfizetésére ; mert a keresethez A. a. csatolt s a budapesti kir. kereskedelmi és váltó­törvényszék mint felebbezési biróság által 1899. évi D. 368. sz. a. hozott Ítélettel felperes kimutatván azt, hogy a peres felek között felperes felmondási időre járó fizetésének kiadása iránt lefolytatott perben jogerejüleg megállapittatott, miképp felperesnek a szol­gálatból alperes igazgatósága által történt elbocsáttatása jogtalan volt : ennek a megállapításnak az előre bocsátottaknál és a felebbe­zési biróság által idevonatkozólag kifejtetteknél fogva jogszerű folyománya az, hogy alperes a kereseti jogczimen igényelt össze­geket megtéríteni tartozik s így a felebbezési biróság akkor, midőn alperest ily értelemben marasztalta, anyagi jogszabályt hasonló­képp nem alkalmazott tévesen, sem nem mellőzött. E részben ugyanis alperesnek e perben előterjesztett az a vitatása, hogy az A. a. ítélet által eldöntött előző perben tévesen állapíttatott meg az, hogy felperesnek a szolgálatból felmondás nélkül történt elbocsáttatása jogtalan volt felperesnek, idevonat­kozólag az ítéleti dologra fektetett ellenvetése folytán figyelembe egyáltalán nem jöhet ; mivel így a jelen pernek, mint az A. a. ítélet által eldöntött pernek is alapját annak a megállapítása képezvén, hogy a felperesnek szolgálatából történt elbocsáttatása jogos vagy jogtalan volt-e? az előző perbeli Ítéletnek ezt tárgyazó megállapítása a felek jogviszonyában minden esetre praejudiciu­mot képez, s igy mindaddig, mig ezen ítéletnek idevonatkozó megállapítása perújítás folytán hatályon kívül helyezve nincs, alperes az elbocsátás jogszerűségét és azt, hogy az előző pernek szóban forgó megállapítása téves, sikerrel nem is vitathatja. Ezek alapján alperest a minden részében alaptalan felülvizs­gálati kérelmével elutasítani kellett.

Next

/
Thumbnails
Contents