Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

24 és ehhez képest vádlottnak követelése G. G. és J. M. egyetem­leges adósokkal szemben 33 frt 75 és 27 frt 50 krban, G. Sz., G. Zs. és S. A.-val szemben 27 frt 50 krban, R. J. és K. A.-val izemben 24 frt és 26 frtban állapittatik meg, és hogy a vádlott által ezen semmis váltók alapján netán szerzett végrehajtási zálog­jogok vagy egyéb biztosítékok csakis ezen részére megállapított összegek erejéig maradnak érvényben, kamatok pedig ezen összegek után meg nem ítéltetnek. Egyebekben a tábla ítélete helyben­h agya tik. Indokok: Vádlott az alsóbiróságok által megállapított 2 rend­beli magánokirathamisitás bűntettének vádja alól felmentendő volt, mert azok a körülmények, hogy vádlott a 95 frtos váltót 5 frttal nagyobb összegről töltötte ki a végből, miképp a bélyegcsonkitás miatt ellene alkalmazható birságra nézve biztosítva legyen, és hogy a 65 frtos váltó összegébe I. S. elleni 10 frtnyi követelését is felvette, a fenforgó esetben azért lényegtelenek, mert kétségtelen, hogy vádlott nemcsak ezeket a váltókat, hanem a vád tárgyává tett többi váltókat is nem hamisítási szándékkal, hanem az általa elkövetett uzsorának palástolása végett töltötte ki az azokban foglalt összegekre, s így ez a cselekvősége a minősített uzsora tényálladékának egyik alkotó elemét képezvén s ennek tényálla­dékába beleolvadván, vádlott ellen a magánokirathamisitás külön bűncselekményként meg nem állapitható. Ugyanez okból a kir. tábla Ítéletének azt a rendelkezését is, melylyel vádlottnak az ellene vádba tett 3-ik magánokirathamisitás büntette alól felmentését helybenhagyta, e helyütt is helyben kellett hagyni. A 8 rendbeli uzsora vétségére vonatkozóan a bűnösség kérdésében a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az elsőbirói ítéletet kellett helybenhagyni indokaiból s azért, mert habár sértettek tudták, hogy nekik a termények nem szállítása esetében azoknak a szállítási idő szerinti piaczi árát kell fizetniök, ez a körülmény a vádlott javára azért nem vehető számba, mert vádlott a sértettektől jóval a piaczi áron alól, tehát máris uzsorás haszonnal és e mellett oly időben vette a terményeket, mikor már előre látható volt, hogy azok ára emelkedni fog, és mert ezekhez képest vádlott az alantas műveltségű sértettek szorult helyzetét tervszerűen felhasználva, ellenük váltókba burkolva oly

Next

/
Thumbnails
Contents