Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

334 igényelt zongora az ő tulajdonát képezi. A felebbezési biróság elsőrendű felperes nejének tanuként és magának elsőrendű felperesnek eskü alatti kihallgatása alapján az találta bizonyítottnak, hogy a kérdéses zongora felperes nejének hozománya, tehát nem az igénylő felperesnek, hanem nejének a tulajdona ; az igénykeresetnek mégis helyet adott azon az alapon, hogy a hozomány kezelése a férjet illeti, aki a neje tulajdonjogának megvédésére irányuló lépéseket megteheti. Ámde ez a fentebb kifejtettek szerint, a keresetben felvettől egészen eltérő jogviszony, mely a felebbezési eljárás során még az ellenfél beleegyezésével sem érvényesíthető, tehát annak alapján a keresetnek hely annál kevésbé adható ; minélfogva a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatásával, felperes keresetével elutasítandó, az 1893. évi XVIII. tcz. 109., 168. és 204. §-ai értelmében mint pervesztes, ugy a peres felebbezési, mint a sikerre vezetett felülvizsgálati eljárás költségében marasztalandó volt. 10. Az ügynök hatásköre viszteher nélküli ügyletekre ki nem terjed, és igy a felperes részvénytársaság által alperesnek megrendelés nélkül küldött áru pusztán az ügynöknek azon kijelentésénél fogva, hogy az áruért semmit sem kell fizetni, azt felperes ingyen, ellenérték nélkül kísérletképp küldötte, felperes részéről ajándékozottnak nem tekinthető és ebből folyólag alperes, amennyiben az átvett, de tényleg tulajdonába át nem ment árut tényleg felhasználta, annak s illetve felhasznált részének az átvétele helyén és idején volt rendszerinti értékét felperesnek megtéríteni tartozik. (Budapesti kir. tábla 1900 szept. 13. II. G. 65/1900. sz. a.) 11. A sommás eljárási törvény 172. és 173. §-ai alapján kellő időben benyújtott észrevételek által okozott költségről semmi esetben sem áll a bíróságnak jogában azt ítélni,