Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

3.33 kihallgatását elrendelte ; mert igaz ugyan, hogy az 1893 : XVIII. tcz. 229. §-ának második bekezdése szerint azok a rendelkezések, melyeket a végrehajtási eljárás során felmerülő perekre nézve az 1881 : LX. tcz. különösen felállít, továbbra is érvényben maradtak és igy érvényben maradt az 1881 : LX. tcz. 95. §-ában a tanúkihallgatásra vonatkozóan foglalt megszorító rendelkezés is ; de az sem szenvedhet kétséget, hogy ugyancsak az 1893 : XVIII. tcz. fentebb idézett 229. §-ának első bekezdéséhez képest, amennyiben az 1881 : LX. tcz. sommás perbeli eljárást rendel, az 1893. évi XVTII. tcz. a végrehajtási eljárásban is alkalmazandó. Alkalmazandó tehát ez utóbbi tcznek 152. §-a is, mely szerint a felebbezési biróság előtt a felebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között a per újból tárgyalandó s a felek olyan tényállításokat és bizonyítékokat is felhozhatnak, melyeket az elsőbiróság előtt fel nem hoztak, vagy nem érvényesítettek A törvénynek a felebbezési eljárásra vonatkozó emez alapvető rendelkezése mellett az 1881 : LX. tcznek az 1893 : XVIII. tcz. 229. §-a által fentartott 95. §-a egyedül akképp értelmezhető, hogy igényperben a felebbezési eljárás során igénylő által felhívott tanuk kihallgatása arra is elrendelhető, ha igénylő az elsőbiróság előtti eljárásban a tanubizonyitáshoz való jogát elvesztette, de az ekképp elrendelt tanúkihallgatásra az 1881 : LX. tcz. korlátozó rendelkezése a felebbezési eljárásban is alkalmazandó. Minthogy pedig a felebbezési biróság eljárása a törvény ilyképp felfogott rendelkezésének megfelel : az alperes által ebben az irányban panaszolt jogszabálysértés fen nem forog. Megsértette azonban a felebbezési biróság az 1893. évi XVIII. tcz. 148. §-át, mely szerint a felebbezési eljárásban a keresetet az ellenfél beleegyezésével sem lehet megváltoztatni és 31. §-át, mely szerint a keresettel érvényesített jog megváltoztatása keresetváltoztatásnak tekintendő. A keresettel érvényesített jog pedig azáltal szenved változtatást, ha az alperesi érdemleges ellenkérelem előadása után más jogviszony tétetik a per tárgyává, akár álljon ez eltérés abban, hogy a jogviszony lényeges tárgyi ismérveiben különbözik attól, mely a keresettel érvényesíttetett, akár alanyi vonatkozásában. I. r. felperes keresetét azon az alapon indította, hogy az