Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

3°9 Nem vitás a felek között, hogy az 1895. évi május 24-diki törvényhatósági közgyűlés a 17/13232. közgy. közig. sz. alatt kelt E. alatt csatolt határozat szerint a korábbi 50,000 frtos hozzá­járulásra vonatkozó határozat módositásával 70,000 frtnyi hozzá­járulást szavazott meg a vonatépités költségeire, ugy hogy ez összegből 30% a részvénytársaság megalakulásakor, 30°/0 az alépít­mény befejeztekor és 40°/0 a vasútnak a közforgalomba való bo­csátásakor lesz fizetendő. Ez a határozat az 1888. évi IV. tcz. 7. §. 8. bekezdése értelmében szükséges kormányhatósági jóváhagyás végett a minisztériumhoz felterjesztetett és a 7. alatt csatolt, 1896. július hó 5-én 40435. sz. a. kelt és a törvényhatósághoz 189b. július 16-án érkezett miniszteri rendelet szerint a kereskedelmi miniszter által, a belügy- és pénzügyminiszterrel egyetértve jóvá­hagyatott. Nem vitás a felek között, hogy a kormányhatóságilag jóvá­hagyott törvényhatósági határozatban megállapított fizetési idő­pontok a kormányhatósági jóváhagyás megtörténte előtt és pedig a kereseti előadás szerint 1895 június 2-án, 1895 július hó 22-én és 1896 április 17-én következtek be, és hogy alperes a megsza­vazott hozzájárulási összeget nem e napokon, hanem csak később, és pedig 1897 február 10., 11. és 12. napjain fizette meg. Felperes azt vitatta, hogy alperes a törvényhatósági határo­zatban megállapított fizetési időpontoktól kezdve tekintendő a fizetésben késedelmesnek és igy ez időponttól számított késedelmi kamatot köteles fizetni. Azonban felperesnek ez az álláspontja helytelen, mert a törvényhatóság határozata az 1888. évi IV. tcz. 7. §. 8. bekezdése értelmében a kormányhatósági jóváhagyás be­következte előtt jogerejü nem lévén, ebből következik, hogy a törvényhatóság a jóváhagyás előbbi időben az esetben sem volt köteles, sőt nem is volt jogosítva a hozzájárulási összeget kifizetni, ha a törvényhatósági határozatban megállapított fizetési időpont be is következett. Nem döntő e tekintetben az a körülmény, hogy a kormányhatósági jóváhagyás az egész törvényhatósági határo­zatra, tehát a fizetési időpontokra vonatkozó megállapodásra is kiterjedt, mert e körülményből csak akkor következnék a kamat­fizetés iránti kötelezettség, ha a törvényhatósági határozatban a kikötött fizetési időpontoktól számított kamat fizetése volna meg-

Next

/
Thumbnails
Contents