Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

200 mány czimen fizetésre kötelezte, mivel a kötelezvényben jogczim nincsen, ezt alperesek csak viszonzásul állitották ki azért, hogy felperes szülői kötelezzék magukat arra, hogy 2/4 gazdaságuk felét felperesre, és ennek nejére, alperesek leányára ruházzák. Ennek a kötelezettségének felperes szülői meg nem felelvén, felperes sem követelheti az ellenérték kiszolgáltatásának teljesítését. Alperesek panasza alapos. A felebbezési bíróság tényállás gyanánt ugy az A. a. adóslevél czimü okirat, mint a házassági szerződés valódiságát megállapította. Az A. alatti adóslevél az 1600 K iránt vállalt kötelezettség jogczimét nem tartalmazza, az tehát egymagában a kereseti követelés megítélésének alapjául nem szolgálhat. Azonban a felebbezési bíróság tényállás gyanánt az alperesek előadása alapján megállapította, hogy alperesek a 800 frtot, vagyis 1600 K-át hozományul kötelezték kifizetni. A hozomány ellenérték kikötése nélkül is érvényesen kötelezhető ugyan, úgyde az A. a. adóslevéllel egyidejűleg keletkezett házassági szerződésből kitűnik, hogy a hozomány ellenértéke gyanánt felperes szülői kikötötték, hogy az ott megnevezett ingatlanuk fele részét a felperesre és ennek nejére, az alperesek leányára átruházzák ; nem szenved kétséget tehát, hogy a két okiratba foglalt megállapodás nem két külön, hanem egységes jogügyletet foglal magában. Az, hogy az ellenértéket nem felperes, hanem szülői kötötték ki, peres felek között a hozomány követelés tekintetében keletkezett jogviszony hatályán mit sem változtathat, mivel ellenérték adását más harmadik személy is kötelezheti. Ezzel szemben felperesnek az az érvelése, hogy először alperesek tartoznak a hozomány kiadását teljesíteni, és csak ennek" megtörténte után követelhetik a házassági szerződés szerinti biztosítást, sulylyal nem bir, mert a fen forgó jogügylet természeténél fogva olyan, hogy az egyik fél a teljesítésnél a másik féltől a nyomban való teljesítést követelheti. Minthogy pedig a felebbezési bíróság Ítéleti tényállása szerint felperes alperesektől a teljesítést anélkül követeli, hogy a maga részéről a szülői által kötelezett teljesítést felajánlotta volna, annál az anyagi jogszabálynál fogva, hogy kétoldalú szerződéseknél a teljesítést csak az a fél követelhet, ki a saját kötelezett-