Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)
197 nem vette figyelembe, hogy ő a nyírcsászári 3. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanok fele részét, mely néhai P. S-né, N. M. mint árverési vevő fél nevére ment át, elvesztette, hogy erre felperes ama mulasztása adott okot, hogy a bekebelezett terheket az adásvevési szerződésben foglalt kötelezettsége ellenére idejében teljesen le nem törlesztette. Ez a panasz nem bir megállható alappal. A kir. Curia a korábbi I. G. 426/98. sz. feloldó határozatában ugyanis már kimondotta azt, hogy a peres felek között létrejött szerződés tartalma szerint mindkét félnek kötelességében állott volna az 1897. évi január hó 30-ára kitűzött árverést a végrehajtató követelésének kielégítése által megakadályozni ; ugyanazért tekintettel a sommás eljárási törvény 240. §-ra, mely szerint a felebbezési bíróság az ujabb eljárásban és határozathozatalban a felülvizsgálati bíróság által elfoglalt jogi állásponthoz alkalmazkodni tartozik, a felebbezési bíróság nem sértett azzal jogszabályt, hogy a kérdéses árverés megtörténtét és annak következményét kizáróan a felperes mulasztásának nem tulajdonította. Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletében foglalt, részben az elsőbiróság Ítéletéből elfogadott, a sommás eljárási törvény 197. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint alperes a nyircsászári 3. sz. telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokat, azoknak 1897. évi január hó 30-án történt elárverését megelőzőleg birtokába vette, és az azokra vonatkozó tulajdonjog szintén az árverést megelőzőleg javára be is kebeleztetett, az az eladó pedig, aki a telekkönyvi tulajdonjog és a birtoknak átengedésével a vételi szerződés legfőbb és leglényegesebb részének megfelelt, joggal követelheti, hogy a vevő is feleljen meg a vételár fizetésére nézve elvállalt szerződésbeli kötelezettségének, minthogy továbbá alperesnek, kinek kezén az adásvevési szerződés szerint a kikötött vételárból 1500 frt 1897. évi február hó 15-ig meghagyatott, tekintettel arra, hogy az adásvevési szerződésben az is kiköttetett, hogy ha az eladó a terheket 1897. évi február hó 15-ig teljesen le nem törlesztené, a nem törölt terheknek megfelelő összeg az 1500 frt vételárhátralékból a vevő által visszatartható, s így az árverés előtt a munkácsi káptalan 200 frt és járulékaiból állott követelését saját károsodás nélkül lefizethette