Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XVIII. kötet. (Budapest, 1901)

192 G. P. végrendeletének az a rendelkezése, amely szerint vagyonának V4 részét, az 1. r. alperes mellőzésével, unokáira, a 2. és 3. r. alperesekre hagyta, érvénytelennek mondassák ki s ez a vagyonrész az 1. r. alperes javára törvényes örökösödés jogczimén megítéltessék, mert néh. G. P. vagyonáról, tehát annak arról az V4 részéről is, amely törvényes örökösödés esetében az 1. r. alperest illette volna, szükségörökösei kötelesrészének sérelme nélkül szabadon rendelkezhetett s érvényesen tett végrendeletét a kötelesrészt meghaladó rendelkezésében, valamint az 1. r. alperes meg nem támadhatta, ugy ' felperes, mint az 1. r. alperes hitelezője sem támadhatja meg. Másként áll azonban a dolog az 1. r. alperest megillető kötelesrész tekintetében. Az id. törv. szab. 7. §-a értelmében ugyanis a végrendelet a szükségörökös kötelesrészét, hacsak az idézett szakasz utolsó bekezdésében emiitett kitagadási okok fen nem forognak, amilyeneknek fenforgása az 1. r. alperesre vonatkozólag nem is állíttatott, nem érintheti s ennélfogva a kötelesrész a szükségörököst érvényes végrendelet létében is feltétlenül, törvénynél fogva megilleti, amelyről az örökhagyó halálával a végrendelet daczára szabadon rendelkezhetik s amelyre harmadik személyek érvényesen jogokat szerezhetnek. Az N. a. végrehajtási jegyzőkönyv szerint felperes az 1. r. alperest néh. atyja után megillető örökségre s ekként ennek kötelesrészére is 1896 deczember 21-én, tehát a néh. G. P. hagyatékának 1896 deczember 29-én tartott tárgyalását megelőzőleg végrehajtási zálogjogot szerzett s annak alapján a nevezett alperest megillető örökösödési igény birói érvényesítésére a D. a. végzéssel feljogosittatott. 1. r. alperesnek az 1896 deczember 29-iki hagyatéki tárgyalás alkalmával tett az a kijelentése, hogy atyja végrendeletében megnyugszik, annak hagyatékából semmit sem követel s arról egészen, tehát őt törvénynél fogva feltétlenül megillető kötelesrészéről is, amely szabad rendelkezés alá tartozó vagyoni érdekét képezte, minden ellenszolgáltatás nélkül a 2. és 3. r. alperesek javára teljesen lemond : az említett alperesek irányában ajándékozást állapit meg, akik mint megajándékozottak felperesnek az ajándékozó ellenében az ajándékozást megelőzőleg jogerősen meg-